Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Szaladnak a napok, eltelt egy újabb hét. Vendégeink voltak: Édesapám nővére, és a férje jöttek Pestről. Jó volt, hogy itt voltak, igyekeztünk kedvükbe lenni. A nénje nagyon szereti a zöldbab levest, de csak frissen szedett babot, így három nap is főzetett magának levest, hát mit ne mondjak mi egy darabig nem igen fogunk enni, mert eléggé meguntuk. A báttyával nagyon nehéz volt, februárban agyvérzése volt, nem tud rendesen mozogni, de teher sem akart lenni, de a humora az nem változott hál Istennek! A gyerekek kaptak tőlük egy medencét, amit még nem tudtak kipróbálni a rossz időjárás miatt. Péter minden nap elindul munkába, de hamar vissza is jön. Rendre megáznak, így a héten nem számíthatunk fizetésre, nehéz lesz itthol a helyzet, amíg alakul valami. A gyerekek kezdenek rosszak lenni, de próbálom őket fogni. A játszótérnél beszélgettünk egyik este anyukákkal, és ők nagyon panaszkodtak, hogy az ő gyerekeik mennyit elcsavarognak, még a szomszéd faluba is a szülők tudta nélkül. Azon gondolkodtam akkor az én nem lányaim nem is olyan rosszak, mert kicsi veszekedésük nem olyan rettenetes probléma, amit el is rendeznek egymás között hamar, de az utcára sem teszik a lábukat anélkül, hogy nem szólnának. Ma lecsót raktam el, és nagy hordóba vegyes vágottat, mindent elrakunk, mert a sok esőtől amúgy is hamar romlik. Köszönjük, hogy részesei vagyunk a programnak, kívánok mindenkinek szép napokat.
Tisztelettel:
Rinkóné Emese
