Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Szombaton reggel 7-kor kimentünk a szabad strandra, úszkáltak a gyerekek, nagyon jól érezték magukat, igaz csak 9.30-ig maradtunk, de így is jó volt.
A kis veteményesnek annyi, ez az erős nap 2-3 nap alatt kivégezte az uborkát, paprikát és hát igazából mindent.
Nagyon sajnálom, nem csak a sok munka, kapálás, de a nem kicsit megnövekedett vízszámla miatt is.
Jobban átgondolva ennyi ráfordításból már teli lehetne a fagyasztóm, de nincs, így gondolkozunk, hogy megéri-e és jövőre csináljunk-e.
Szerencsénkre nálunk nem volt jégeső, sem zivatar, csak a meleg kínoz bennünket.
Már reggel úgy kelnek a gyerekek, hogy szia, úgy unatkozok, nem sok mindent tudunk csinálni.
Ma voltunk megint Májfunkciót nézetni Janikával, majd holnap tudjuk meg az eredményt reméljük kicsit ment lefelé. Most nem volt ájulás sem.
Apuka dolgozik, szerencsére van munka, így majdnem minden számlát ki tudtunk fizetni, de az is igaz, hogy nem maradt semmi.
Enyém a lakáshitel Övé a rezsi, aztán marad a pislogás. Megszoktuk, hogy szerényen élünk, de nem mintha nem szeretnék néha egy-egy ruhadarabot venni. Mert 1-2 pólóban járok állandóan, és egy–téli, és egy-nyári nadrágom van. Néha már úgy szégyellem magam, hogy mindig ugyan az van rajtam.
Most már hárman indulnak iskolába, nem tudom miből, és hogyan lesz meg minden, a kezdéshez...
Talán ezzel még ráérek, de nem sokáig itt nincs beiskoláztatási támogatás, és a könyveket is ki kell fizetni, de miből?!
Üdvözlettel:
Lencsés család
