Napló
Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Minden csupa fehér, mert napok óta esik a hó, és a hideg is tartja magát, így nem olvad el, ha reggel
Örülök, hogy ilyen szorgalmas, jó gyerek, bárcsak ne kellene neki ennyit nélkülözni. Sajnos a hét sem telt el eseménytelenül, és mint mindig a balsors most is kísért. A tüzelés alkalmával megégettem a jobb karomat, így most a bal kezemmel próbálok szerencsétlenkedni, biztos kell jó két hét, mire begyógyul, most is nagyon fáj. De a munka az nem várat, mosni, főzni, takarítani, vasalni kell. És hímezni is kellene, de az sajnos bal kézzel nem megy. Így most le kell állnom, erről a kis pénzkeresetről is. Bencének akartam könyvet venni Karácsonyra, de látom semmi nem lesz belőle. Így üresen marad a karácsonyfa alatt. És az ennivaló is igen fogytán. Bencének jó az étvágya. Mindig hálát adok az Istennek, Önöknek és a támogatóknak, hogy Ő még nem éhezik. Köszönöm! Nem tudom, mi lenne a támogatás nélkül, mert sokszor döntést kell hozni, hogy vagy ennivaló, vagy tüzelő. Sajnos a rossznak még korántsem lett vége, ugyanis péntek este meghalt a barátnőm férje. Hazament a munkából, kapott egy agyvérzést, és sajnos mire kiértek a mentők meghalt. Nagyon sajnálom, mert jó ember volt, és sokat segített rajtunk is. Most is tőlük kaptuk a tüzelőt, ők fizették ki, és mondták, hogy majd apránként rendezem. Most már a barátnőmnek is egyedül kell eltartania a családját. Igaz én ugrok, de akkor is jó a szülői segítség. Most ez a hír is letört, hiszen olyanok voltak, mint egy jó testvér. Ha baj volt, jöttek, amivel tudtak segítettek.
Mindenkinek kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánunk. A miénk szegény lesz ugyan, mert még ajándékra sem jut, de a szeretet kárpótol mindenért!
Tisztelettel:
Szécsiné Erika
