Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Ez a hetünk mérgelődéssel indult. A kertlábszomszédom jószága (a lova) a kertben széttaposta a burgonyánk egy részét, a céklát, a szárazbabot, a káposztát és a fűszerpaprikát teljesen tönkre tette. Nagyon ideges lettem, és sírva is fakadtam. Pedig úgy reménykedtem benne, hogy az idő ne tegye tönkre, erre meg a szomszéddal járom meg. Fáj nagyon, hogy a gyermekeimnek ennyivel kevesebbet tudok télire kitermelni. Próbáltam vele beszélni, de szóba se áll velem, meg teljesen hidegen hagyja, hogy mi tett a jószága. Pedig a kár igen nagy lett! Jelentettem a hivatalnál, de nem tudom, hogy mi lesz belőle.
Sikerült megvenni Nikinek a felszereléseket, hát igen sokat fizettem érte. Várja már nagyon a sulit, számolja a napokat, és azt ígérte, hogy megpróbál megint kitűnő lenni. Remélem, hogy sikerül Neki a 6. osztályt is sikeresen elvégezni. Edina a fősegédem a főzésben, nagyon szeret ott lenni mellettem, és mindig kérdi, hogy mit miért teszünk bele. Számtalan sok kérdést tesz ilyenkor fel nekem, alig győzőm kérdéseit megválaszolni. De a végeredmény mindig hála, hogy: Anya nagyon finomat főztél, olyan jól esik, mikor ezt mondja.
Az idei nyáron mind a két kislány olyan szépen kiformásodott, sokat nőttek, híztak, igaz a ruházaton ez nagyon meg is látszik. A pótlásuk még kérdéses, hogy hogyan oldom meg Nekik. A nagy meleg miatt a gyerekek csak este tudnak kimenni játszani, de még így is élvezik a szünet utolsó napjait.
Mindenkinek további szép napot kívánok!
Tisztelettel:
Fülöp Ildikó és gyermekei
