Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Péter dolgozik minden nap, én is voltam még pár nap almát szedni, ami nagyon jól jött, vettem is a lányoknak a napszámomból jó meleg harisnyanadrágokat, térdzoknikat, mert Viki már abban jár. Almát is hozhattam amennyit akartam, így lesz legalább valameddig a kicsiknek alma, és süthetünk almás kalácsot is. Lassan itt a mindenszentek, ami plusz kiadás, Pénteken vendégek is jönnek, a nagybátyámék ****ből. A gyermekek nagyon várják már, hisz ebben az évben nem is voltak itthon, főleg Viki, mert neki a keresztszülei, de ugyanúgy Virág és Vanda is kapnak ilyenkor valami ajándékot. Töröm is a fejemet, mivel vendégeljem meg őket, mit is készítsek nekik. Anyukám is volt velem napszámban, szegény nagyon elfáradt, de hát én is, de azért remélem jövőre négyszer ennyit fogunk menni. Lassan odaérünk, hogy meg kell ölnünk a disznókat is, nagyon szépek csak a füstölés miatt várunk még vele. Sokat gondolkodom, vajon mi az olcsóbb, a kész hús, vagy a takarmány, de úgy gondolom, a házit mégis csak mi neveljük, látjuk mit is eszünk. Drága azért már a húsnak is kilója, és egy kiló nekünk hatónknak igen csak kevés egy alkalomra. Most már csak a csizmákat kell megvennem és a kis Virágomnak kell kabát, mert hiába is középső kislány, már ott tartunk, hogy Ő növi a ruhákat a nagynak, de hát nem lehetnek egyformák!
Tudom, hogy minden megoldódik egyik nap még olyan elkeserítő minden, de a másik nap a jó Istenem úgy rendeli el, hogy minden jó legyen!
Szeretettel üdvözlök minden családot, minden elképzelhető jót kívánok mindenkinek, köszönjük ezt a programot!
Rinkóné Emese
