Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
A héten voltak nálunk a rokonok látogatóban. Készültünk rá, a gyerekek kézzel készített ajándékokat csináltak. Nagyon örültünk nekik, rég láttuk őket, ritkák ezek a találkozások, messze élnek. Sajnos az idén egyel kevesebben ülhettük körbe az ünnepi asztalt. Szeretett Papánk már sajnos nem lehetett köztünk. Igaz a dal, "Csak a jók mennek el...", Ő igazán jó ember volt, akit mindenki szeretett. Hiányzik nekünk, soha nem feledjük!
A lányoknak is megvolt a fellépésük a falunapi ünnepségen. Szépek és ügyesek voltak, volt értelme a sok gyakorlásnak.
Meghoztuk a fenyőfát az árustól. Kicsi-ducit vettünk az idén is, ami asztalon kényelmesen elfér, egyébként is kicsi a lakás.
Páromnak megszűnt a munkaszerződése, álláskereső lett. Volt a munkaügyön másfél hónap segélyt kap, utána miből fogunk megélni, még nem tudjuk. Próbálom az ünnepekre félretenni a gondolatot, de nem nagyon sikerül, mi lesz velünk februártól?!
Most zárom naplóm, megyek sütni az ünnepre, az idén már nem annyit, mit az előző években.
Nagyon köszönjük a támogatásukat, sokat jelent nekünk!
Békés, boldog karácsonyt kívánok a családoknak, támogatóinknak és az Alapítvány munkatársainak!
Varga Jánosné
