Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Egy rettenetes héttel a hátunk mögött, szó szerint kis híján oda lett minden.
Lassan egy hónapja hol az egyik, hol a másik gyermek lett beteg, aztán én torok- nyirokcsomó-, homloküreg-, arcüreggyulladással két napig lábra sem tudtam állni, nagyon magas lázzal és iszonyat fájdalmakkal küszködve.
Mára már jobb, csak az volt, vagy lett a baj, hogy egy számlát kihagytunk, mert jószerivel gyógyszerre ment el az ára, így hamar megkaptuk a levelet, hogy jönnek kikötni. Már fel is hívott a szervezet akik elvégeznék a piszkos munkát.
Tehát jól összejött az elmúlt időszakban, volt is nagy ijedség és feszültség.
A gyerekek már mentek iskolába és oviba. Detti megint nem akar enni semmi értelmesnek mondható élelmiszert, megetetem, de már turmixolni nem szeretnék. A Férjemnek a héten telik le a próbaidő az új munkahelyen, nagyon-nagyon szeretnénk, ha maradhatna, ha mégis elküldik oda lesz mindenünk, amit nem akarok. Ez olyan, mint egy szélmalomharc, dolgozunk, neveljük tisztelettel a gyermekeinket, fizetünk minden számlát, lakáshitelt (köszönjük Világválság)! És egyik napról a másikra sem sikerül lassan, de biztosan túlélni az életet, amit kaptunk!
Üdvözlettel:
Lencsés család
