Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Elérkezett az utolsó tanítási nap, cseppet sem kicsi a gond. Egyenlőre fogalmam sincs, mivel és, hogy fogjuk tölteni a Nyári szünetet.
Egész nap bent, majd mire hűvösödik˝, jönnek a szúnyogok Réka nagyon érzékeny rájuk, egy-egy csípés tenyérnyi duzzanatot hagy maga után.
A kis kertecske már jutalmazta a munkánkat, leszedtük a borsót, és már nekikezdett az uborka és már van főzőtökünk is, a hétvégén kirántom, és kapros-tejfölös mártást készítek hozzá,
ami nagyon finom együtt. A gyerekek nagy kedvence. Detti örül, hogy ez az utolsó napja, azt mondta, legalább megszabadulok Katitól, mert ő mindig csak néz, ha mondok valamit, mintha UFO volnék, meg mindent Rám fog. Detti mondta is az óvó néninek, hogy Én autista vagyok, nem hülye, soha nem okoznék fájdalmat senkinek, nem én vagyok minden baj okozója.
Szóval kiált magáért. Janikáék ma fürdőbe mennek. A tanítónő elvállalta, hogy elviszi Janit is. 11 óráig és tízpercenként árnyékba ülteti, nehogy napszúrást kapjon (ami neki nagy gond volna), kitágulna az ér, és elmozdulhatnak a záró töltetek. Ez lesz az első strandolás. Remélem, jól fogja érezni magát, és jól szórakozik majd.
Üdvözlettel:
Lencsésné Tamara és családja
