Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Ez a hetünk kicsit nyugisabb volt, de azért kellett intézni ezt-azt.
Hétfőn Mariann kezdett az új iskolában, 14.00-ra kellett mennie az évnyitóra.
Majd hazaérkezése után nem voltam elragadtatva amiatt, ahogyan iskolába kell járnia.
Ugyanis úgy lett beosztva, hogy minden nap 11.30-ra kell mennie, de sajnos tőlünk csak fél kilenckor megy busz, meg fél egykor. Így sajnos Mariannak három óra hosszát várnia kell a városban.
Majd kedden, iskola után haza érve egy listát tett az asztalra, amit-e hónap 15-ig meg kell vennünk 24.000 Ft-ért.
Mikor beiratkoztunk az iskolába, erről nem így tájékoztatott az igazgatónő minket, hanem azt mondta apránként, vásárolhatunk egy vállalkozótól, és januárra kell meglennie mindennek, mert az iskola felszerelt tanműhellyel el van látva.
Plusz még ehhez nekünk kell vennünk hajszárítót és hajvasalót. Hát most ezekhez mit szóljak!?
Szerdán munkanélküli központba kellett menni, meg vásároltunk egy-két élelmiszert, mert megjött az alapítványos pénz.
Csütörtökön ismét vásároltunk élelmet, és Mariann ekkor úgy jött haza, hogy vinnie kell fehér törölközőt, meg sampont, balzsamot a gyakorlatra. Hát megvettem, nem tudok jobbat. Nem tudom, mibe fogtunk bele, nem erre számítottunk. De most már mindegy, végig kell csinálniuk ezt a két évet, és reménykedünk benne, hogy jó szakmát tesz le, és keresni is fog vele.
A hétvégén, szombaton egy kicsit takarítottuk a kertet, meg főztünk egy kis jó húslevest.
Vasárnap Évit készítettük vissza a kollégiumba, és délután meg jött látogatóba az unokánk. Mint mindig, most is lefárasztott minket, mert örökmozgó. meg verte a cirkuszt, mert nem akart haza menni, és oviba járni.
A héten több munkalehetőségre is jelentkeztünk Palival, netten és telefonon keresztül is.
De még nem kaptunk visszajelzést. Most volna egy lehetőség is, itt a közelben, arra is ma várjuk a választ.
Nagyon jó lenne, ha sikerülne valami, mert jön a tél, és tüzelőt is venni kell, meg a házunkat is tatarozni kéne, meg a gyerekek taníttatására, számlák fizetésére is sok pénz kell. Ennyiből, amiből most tengődünk, lehetetlen megélni.
Hát ennyi telet a hétre a naplóírásból.
Köszönettel és Tisztelettel:
Szellő Pálné