Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Napjaink tele vannak gondokkal, és csak szaporodnak napról napra. Kisebbik kislányomnak tegnapi nap végre eltávolítottak a drótot a csuklójából, nagyon meg könnyebbültünk végre, de Ő a legjobban. Nagyon félt, hogy fájni fog, tény fájt is Neki, de nagyobb volt a félelem mint a fájdalom. Jövő héten megyünk varratszedésre, és utána már nem kell többet menni vele, hála istennek. Nagyon örültünk az újabb utalásuknak, és egyben sajnos az utolsónak is, már semmink nem volt, és végre tudtam venni a gyerekeknek egy kis élelmiszert. Köszönet Önöknek, és mindenkinek mindenért, csak hálánk marad, mert más egyebünk nincsen. Nagyon rossz érzés azzal szembesülnünk, hogy mi lesz jövő hónaptól, még ennyi mindenünk sem lesz, még többet fognak a gyermekeim nélkülözni, bele sem merek gondolni!
90.000.Ft-ból élünk négyen, egyszerűen nem tudok megoldani mindent. Villanyszámlánk 66.000.Ft elmaradásban van jelenleg, és nagyon félek, hogy kikapcsolják, mert nem tudunk fizetni, mint mást sem. De azt hiszem, megírtam már Önöknek, hogy milyen helyzetben vagyunk, lassan lakásunk és mindenünk odalesz. Nem telik hónapok óta ruházkodni, és sok minden másra sem. Helyzetünk hónapról-hónapra romlik, nagyon sokat sírok, esténként mikor már mindenki alszik, és kérem Istent és az angyalokat, segítsenek nekünk! Egyszer remélem, segítenek! Bizakodunk és remélünk az élettől!
Üdvözlettel:
Vincze Zoltánné
