Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Végre itt a tavasz, a gyerekek jól vannak, és iskolában, óvodában vannak.
A héten meglesz Detti Ped vizsgálata, nem tudom mi lesz, mivel épp intellektusú, rendes osztályba tanácsolnák, ahol valljuk be a gyerekek nem elfogadóak a mássággal, és félek attól, hogy állandó retorzió érné, ami nyomban tönkre tenné az eddig igen nehezen felépített munkánkat. És a tanár nénik közül is lehetne válogatni, mert némelyik nem igazán Pedagógus („Erre a gyerekre nem szólok, mert az Apuka ingyen javítja a Trabimat…”) így csakis a másik a hibás. stb....
A szülőkkel is nagy a probléma, mert hát nem mindenki, vagyis csekély a számuk azoknak, akik akár egy pillanatra is beleképzelnék magukat a másik helyzetébe, és kicsit elgondolkozna azon, hogy az ő gyermekét vajon jól neveli-e azzal, hogy csak ˝egy gyagyás˝ kifejezést használ a gyermek előtt. Nem kívánok ezeknek semmit, de jó volna, ha inkább azt mondaná a gyermekének, hogy ez a kislány beteg, és nem tehet róla, inkább segíts neki! Izgulok, mi lesz, és, hogy sikerül a vizsga és jól szeretnék dönteni (hogy a kislányom, élvezze, szeresse az Iskolát).
Nagyon várja, nem akarom, hogy csalódjon, szeretném boldognak látni, akár egy speciális kis létszámú osztályban is.
Tisztelettel:
Lencsés Jánosné
