Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
A napokban sok minden történt nálunk. Végre sikerült állást találnia a férjemnek, igaz csak minimálbér, és csak időszakos munka, de egyelőre jobb, mint a szociális segély, és ennek is örülünk. Nagyon boldogok voltunk, mikor megérkezett az utalásuk, és egy kő eset le a szívemről, hogy tudok ebben a hónapban is élelmet venni a lányoknak! Nagyon-nagyon köszönjük! Aztán nagyon sok munka van a kertben, nagyobbrészt alakítottunk ki, hogy minél nagyobb területet be tudjunk vetni, és ha Isten is megsegít, akkor legalább lesz egy kis takarmányunk is őszire, és talán akkor tudunk egy kicsit több jószágot tartani. Nagyon várjuk az esőt, mert az viszont nagyon kellene a földekre, mert ha nem esik, nem fog teremni semmink. Annyi ötletünk van, de nem tudjuk megvalósítani, mert nincs pénz semmihez. A számláink miatt minden nagyon kikapcsolás szélén áll, vagyis ott is van gáz, és villany. Most a héten megpróbáltam részletfizetést kérni, most bírálat alatt áll a gázunk, de villannyal más a helyzet. Olyan sok most, hogy leolvasták az évest, hogy több fele kell meg próbálni segítséget kérnünk. Hátha sikerül, nagyon remélem, mert villany nélkül nem tudom mi lesz velünk. A lányok jól vannak, várják már az iskola végét. A sok rossz mellett végre történt valami jó is, már ha még ezek parányik is, de már mégis valamivel jobb lesz egy pár hónapig. Remélem, télig ki tudjuk tisztázni a sok számlaelmaradást, ezért dolgozunk, ahol csak lehet, hogy törlesszünk, és ne maradjunk villany és gáz nélkül. Ha már a hiteleinket nem tudjuk fizetni, legalább ezeket próbáljuk
Üdvözlettel:
Vincze Zoltánné
