04.05-től
Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Eltelt ez a hetünk is. Sikerült megoldani a kislányomnak a szemüveg kifizetését. Kölcsön kértünk, igaz, majd valahogy törlesztenünk kell. De meg van, ez a lényeg és most már rendesen lát. Eltelt a húsvét is de nem bánom, mert én nem szeretem ezt az ünnepet, a karácsonynál nincs szebb ünnep számunkra. Voltunk Anyukáméknál a hétvégén, és férjem szüleimnél is, jó volt, mert szép volt az idő is erre. Viszont ma borzasztó, hogy milyen hideg és esős az idő és ezt mondja egész hétre. Anyagi helyzetünkre úgy érzem nincs kiút. Megkapta a férjem a fizetést, a családit és egyik percről a másikra már nem is volt belőle. És ami bántó, hogy alig tudtunk valamit befizetni. Már 250.000.-ft hátralékunk van, ezt úgy érzem, nem tudjuk kinullázni. De majd csak lesz valahogy, remélem. Na jó, nem is panaszkodok tovább. Egyetlen egy örömünk volt a héten megkérvényeztük az üdülési csekket és sikeres volt. Most kaptam meg a határozatot, hogy pozitív lett az elbírálás. Örültünk neki nagyon, hogy lehet, hogy sikerülne a nyáron a lányoknak örömet hozni, de van önerő, amit bele kéne fizetni. Sajnos nem tudjuk, 25.000 ft ezt nem bírjuk, hisz másra sem telik sem számlákra, sem hiteltörlesztésre, így nagyon parány remény maradt arra, hogy mi ezzel élni tudunk. Voltam munkát keresni ismét, de nem sok sikerrel, mint mindig. De megyek jövő héten is. Férjem továbbra is próbálkozik a külföldi munkavállalással. Üdvözlettel: Vincze Zoltánné
