Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
A múlt hét kicsit még mindig a betegségé volt. A középső fiunk nagyon köhögött, ezért nem ment oviba csütörtöktől. A legkisebb csütörtökön kezdte a bölcsit, a betegeskedés után. Féltünk, hogy sírni fog, de nagyon boldogan ment be. A nagyfiunknak papírgyűjtés volt a suliban. Egy kicsit mindenki náthás, de hát ebben az évszakban ez már természetes.
Tisztelettel:
Rácz Istvánné
Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
A napok szinte úgy egybefolynak. A férjem, Pista meggyógyult, jár is dolgozni, még ezen a hosszú hétvégén is dolgoznak. Remélem ezeket a napokat kifizetik rendesen, nagyon nehéz, Ő szinte nincs is itthon. Így mindent nekem kell megoldanom. Kilyukadt a gázbojlerunk, végleg megadta magát, most fizetéskor kénytelenek leszünk lecserélni. Nem hiányoznak az ilyen kiadások. Sorba minden tönkre megy, elromlik itthon. Sokszor azt gondolom, már csak a "csoda" segíthetne ezeket kicserélni, megjavítani. Most itt az őszi-szünet a gyerekeknek, annak örülők, hogy Ők még nem voltak betegek. Itthon lesznek, nem is tudom, mit főzzek nekik nap mint nap, így hónap végére kiürülünk az élelmiszerekből, minden elfogy ilyenkorra. Nehéz hónapról-hónapra élni, de jó, hogy az idén van ez a támogatás. A férjem öccséék a másik faluból ide költöztek *********-ra, pár házzal följebb tőlünk, a férjem szülei is jöttek. Eladták a házukat, és ezt a házat meg teljesen felújították, minden új lett sógoroméknak. Nem mentünk át, hogy beköltöztek pedig a férjem szerelte a fűtést, vizet, szennyvizet náluk. A szülei még meg se köszönték a munkáját. Soha nem is érdeklődnek a férjem után, meg a gyerekek után. Hogy eladták a házukat jól jött volna nekünk is egy kis segítség minden téren. Sajnos vannak ilyen szülők egyik gyereknek mindent adnak, hogy minden új legyen, a másik gyerekükkel nem is beszélnek…
Köszönettel:
Gulyás Istvánné
Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Egy hét megint a hátunk mögött, nem is tudom, sokszor elgondolkozom azon, hogy várom, hogy teljen az idő, vagy csak hamisak az érzékszerveim, és úgy érzékeljük, kell, hogy haladjunk az idővel. Mintha lenne valami fontos, halaszthatatlan dolgunk, ami fele igyekszünk. Nem vagyok benne biztos, ha tehetném -ha volna rá lehetőségem- megállítanám-e az időt, azt hiszem egyértelmű, hogy igen.
Most állj, és így lenne a legjobb, nekem a gyerekek miatt kellene az idő.
„Vedd a napot ajándéknak, amit mások pazarolnak”- József Attila
Rá kell, hogy jöjjünk, a világunkat addig alakítottuk a tudásunk szerinti legjobbra, hogy észre sem vettük, elfelejtünk lassan, de biztosan a mának élni, és a most pillanatát megélni. Csak aggódunk a jövőn, és kesergünk a múlton, hogy is kéne, hogy legyen: -azért dolgozunk, hogy éljünk, vagy azért élünk, hogy dolgozhassunk!? Az időnk lett kevesebb, vagy cseppet sem lett tökéletes a tökéletesre gyúrt világunk?
Szerettem volna azt is leírni, amit gondolok, miközben megállok egy pillanatra és leírom mi történt velünk, és hogy érzünk.
Jól vagyunk, örülnek a gyerekek az őszi szünetnek, kaptunk adományba temperát, filctollat, festéket az biztos, hogy sokat fogunk festeni.
Tegnap esti mese helyett elálmodoztunk, mi lenne, ha nyernénk a lottón. Jó volt nagyon is, a gyerekek külön szobáról és, hogy apának nem kellene elmennie, egy új nadrág egy baba (ennyire rossz a helyzet?). Már álmodni sem merünk nagyot!
Tisztelettel, és üdvözlettel:
Lencsés Jánosné
Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
A hét teljes nyugalomban telt. A csajok oviban, a nagyfiam suliban, szerencsére senki sem volt beteg. Hétvégén a párom a kertben tevékenykedett, ki lett szedve a paradicsom és a paprika száraz gaza. A kiskertbe pedig sikerült szerezni eperpalántát és azt ültette el. Ma pedig málna bokrot kaptunk az pedig holnap lesz kiültetve. Nem bír megülni egy helyben, nem igazán hagyja el magát. Kedden ismét volt orvosnál, és újabb tápszereket írtak fel neki. Sőt még egy füzetet is kell vezetnie arról, hogy mit evett, hány grammot és, hogy mennyi kalóriát tartalmazott az étel. Ezt egy hónapig kell vezetnie, és utána vissza kell mennie kontrollra. Ezen a héten már van az őszi szünet, nem fogok unatkozni itthon. De kell a gyerekeknek is egy kis pihenő, és kikapcsolódás. Meg mi is legalább többet lehetünk együtt. Tisztelettel:
Pásztor Józsefné és családja
