Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Tegnap volt az iskolai farsang. Edina Szörnyellának öltözött, kapott egy bundát, és egy parókát kölcsön, kifestettem jó erősen, csini ruhában nagyon élethű lett! Janika vadásznak öltözött, a terepszínű ruha adott volt, kalapunk is akadt, rajta hosszú fácántoll. Elsők nem lettek, de nagyon jól érezték magukat. Jövő hét szombatom Mesié lesz.
A héten voltunk vásárolni, már semmink nem volt, itt csak a legfontosabbakat veszem meg, mindig várok, míg a barátnőm el tud vinni nagyobb üzletbe, ahol minden lényegesen olcsóbb.
A hideg miatt még mindig nem indul a munka párom munkahelyén, sajnos még jövő hónapunk is nehézkes lesz. Én is adtam le jelentkezési lapot egy multicéghez, válaszra sem méltattak.
Üdvözletem küldöm és köszönöm a támogatást:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Mit is írhatnék, hideg van nagyon, fűtünk a nap 24 órájában ki sem alszik a tűz, rakjuk a következő nyaláb fát. A gyerekek a hidegek ellenére jól vannak, nem betegek, ez a lényeg. Még jó, hogy kaptuk a botfát az önkormányzattól, mert most nagy bajban lennénk, nem bírnánk anyagilag a fűtést. Kicsit tartunk a beharangozott nagy hótól, nehogy elzárja a közlekedést, és ne legyen biztosított az élelmiszer a boltokban. Sajnos nem tudok előre spájzolni semmit, csak hétfőn kapok családit.
Készülnek a gyerekek a farsangra, sokat beszélnek róla. A kicsi jár táncra, már az óvó nénik tanítják őket, mert fel fognak lépni az ünnepségen.
Mesivel oltáson voltunk, nagyon kis aranyos volt, nem sírt, alig várta, hogy túl legyünk rajta, és mehessünk a boltba a megszokott chipsért, amit minden orvosi vizsgálat után megkap. A védőnő is elvégezte a megszokott méréseket, teljesen rendben talált mindent nála.
Üdvözletem, és köszönetem küldöm az Alapítvány munkatársainak és a Támogatóknak a segítségért.

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Az idő sajnos nem engedi, hogy a nyesést bármikor csináljuk, csak kétszer tudtunk azóta kimenni, még van vele munkánk. Holnap is megyünk, szeretnénk minél előbb befejezni.
Gyerekek jól vannak, már a farsangra készülnek nagyon. Janika vadász lesz, Edina rab, ezekhez nem kell nagy előkészület. Az óvodai farsang viszont már nem arról szól, mint a mi időnkben. Minden kislány hercegnő-királylány akar lenni, az enyémmel együtt sajnos. Kölcsönzőt is lehet találni a szomszéd faluban, így lehetne bérelni borsos áron jelmezt. Azért találtuk ki a rabruhát, mert az egyszerűen meg lehet csinálni. Én nem értek egyet a bérelt királylány ruhával, de szomorúnak sem szeretném látni a kislányom, azért mert mi nem engedhetjük meg magunknak, amit a társai szüleik.
Párom ma jelentkezett a munkaügyi központon eddig tartott a segélye. Adtam le én is jelentkezési lapot egy cégnél, hátha sikerül.
Zárom naplóm, sok jót nem tudok írni, egyhangúak a napjaink.
Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A héten kaptunk a hivataltól irtás, így legalább már ezen a télen tüzelőre nem kell költenünk. Sok munkába némi pénzbe kerül, mert a benzint, olajat, lovaskocsist meg kell fizetni de megéri. Egy részét már megcsináltuk, az ág eltüzelése sok időt fog igénybe venni.
Mesim azt hiszem megfázott, folyik az orra, várok még kicsit, ha nem javul, el kell vinnem orvoshoz. A nagyok jól vannak, nem betegek. Meghozták a félévi bizonyítványukat, mindkettőé közepes átlagú lett.
Kölcsön kellett kérnem. A munkanélküli segélyeket még el sem kezdték utalni. Hálás vagyok a barátnőmnek, mert ha bármi gondom van, lehetőségeihez mérten segít nekem. Próbálom is viszonozni, amivel tudom.
Köszönjük a támogatásukat, nagyon sokat jelent nekünk!
Tisztelettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Napjaink csendesen telnek, egyforma minden nap. Örülünk, hogy enyhe a tél, kevesebb tüzelőre van szükségünk.
Nagyon rosszul állunk anyagilag, utánakérdeztünk, hogy mikor lesz segély elszámolás, hát majd csak hónap végén, addig ki kell húznunk valahogy. A téli időszak mindig lehúz minket még jobban pénzügyileg, örülünk, hogy van az Alapítványi támogatás, így megvagyunk valahogyan.
A gyerekek jól vannak, nem betegek. Lassan hozzák a félévi bizonyítványt, remélem jó eredménnyel zárják!
Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A Szilveszterünk csendesen telt, itthon töltöttük, egy szomszéd pár jött át hozzánk, beszélgettünk, a gyerekek tévéztek. A nagyok bírták éjfélig, koccintottunk velük, a kicsi elaludt, vele reggel köszöntöttük az új évet. Sütöttem pogácsát, egy tepsi sütit, virsliztünk, chilis babot főztem lencse helyett, mert nálunk senki nem szereti a lencsét.
Elkezdődött az iskola, óvoda. Jó volt, hogy itthon voltak a gyerekek velünk, de már szükségük volt a társaságra, olykor igen unatkoztak.
Megkaptam a családit, összeszedtem a számlákat, nem maradt csak pár ezer Forint a pénzemből. Várjuk a munkanélkülit, remélem kapunk e hónapban függetlenül attól, hogy töredék hónap. Ha nem lenne az Önöktől kapott támogatás, bizony most nagy bajban lennénk, nem lenne mihez nyúlni.
Tüzelőt kéne vennünk, de arra már nem futja, azzal várnunk kell a segélyig, még jó, hogy nincs nagyon hideg, és elég mire a gyerekek jönnek begyújtani. Mi napközben, ha fázunk jobban beöltözünk.
Köszönjük szépen a támogatásukat, üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A Szenteste előtti készülődés a megszokott módon folyt nálunk. Apukát összeszurkálta a fenyőfa, mire befaragta a talpába. Mindhárom gyerek lelkesen kötözte a szaloncukrot, természetesen vastag cérnára, hogy ne legyen olyan egyszerű a dolguk. Sütöttem bejglit, mézes krémest, készítettem kókusz tekercset, az utóbbi mindenki nagy kedvence. Vacsoránk az idén nem a hagyományos rántott-töltött pulykamell volt, hanem rakott pulyka. Szépen terített asztal mellett fogyasztottuk el, nagyon finomra sikerült. A végére már a gyerekek nagyon izgatottak voltak, várták a Jézuskát. Nem is húztuk sokáig az időt, fa alá tettük az ajándékokat. Most nem engedtem, hogy csak úgy neki essenek, egyesével bontották a csomagokat.
Az ünnep alatt nem volt vendégünk, szerdán voltak sógornőmék, főztem egy finom ebédet, és beszélgettünk egy jót.
Még várjuk a szilvesztert, kölyök pezsgőzünk, virslizünk, kocsonyázunk egyet, és vége az ünnepeknek, jönnek a szürke hétköznapok.
Sikerekben,egészségben gazdag, boldog új évet kívánok a családoknak, Támogatóknak és az Alapítvány összes munkatársának!

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A héten voltak nálunk a rokonok látogatóban. Készültünk rá, a gyerekek kézzel készített ajándékokat csináltak. Nagyon örültünk nekik, rég láttuk őket, ritkák ezek a találkozások, messze élnek. Sajnos az idén egyel kevesebben ülhettük körbe az ünnepi asztalt. Szeretett Papánk már sajnos nem lehetett köztünk. Igaz a dal, "Csak a jók mennek el...", Ő igazán jó ember volt, akit mindenki szeretett. Hiányzik nekünk, soha nem feledjük!
A lányoknak is megvolt a fellépésük a falunapi ünnepségen. Szépek és ügyesek voltak, volt értelme a sok gyakorlásnak.
Meghoztuk a fenyőfát az árustól. Kicsi-ducit vettünk az idén is, ami asztalon kényelmesen elfér, egyébként is kicsi a lakás.
Páromnak megszűnt a munkaszerződése, álláskereső lett. Volt a munkaügyön másfél hónap segélyt kap, utána miből fogunk megélni, még nem tudjuk. Próbálom az ünnepekre félretenni a gondolatot, de nem nagyon sikerül, mi lesz velünk februártól?!
Most zárom naplóm, megyek sütni az ünnepre, az idén már nem annyit, mit az előző években.
Nagyon köszönjük a támogatásukat, sokat jelent nekünk!
Békés, boldog karácsonyt kívánok a családoknak, támogatóinknak és az Alapítvány munkatársainak!

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Mit is írhatnék, itt a tél, fázunk, hideg van. Tüzelőnk nem sok van, így hét közben csak délután, inkább este gyújtok be.
Foglalkoztat a gondolat, hogy nemsokára itt a Mikulás, az óvodában már árulják az adventi koszorút, hamarosan karácsony. Szép ünnep, de nekünk szegényebb családban élőknek bizony nagy fejtörést okoz, hogy valami kis ajándék is jusson a fa alá, és az ünnepi étel is hiánytalanul az asztalon legyen. Eddig még minden évben sikerült a gyereket valami ajándékkal meglepni, bizony volt még, mikor kicsik voltak csak egy-egy százforintos dolog volt az. Most viszont már mondják, hogy mit "kérnének a Jézuskától". Év közben egyáltalán nem veszünk nekik játékot, vagy olyan valamit, ami nem a létfontosságú dolgok közé tartozik. Így próbáljuk azt adni, amit kérnek legalább egy évben egyszer.
A minap volt épp nézeteltérésem a nagylányommal, miután megjegyezte, hogy egyik-másik osztálytársának már "facebook-os" telefonja van, magyarul internet előfizetéses. Nekünk sajnos ilyenre nem telik, de valószínű, ha lenne rá, sem vennék egy hatodikos gyereknek telefont. Mondtam is Neki, elmagyaráztam milyen költségeket vonna ez maga után, elfogadta, és beletörődött. A másik vágy viszont talán teljesíthető az mp3, imád zenét hallgatni, mint minden 12 éves leány. Fiam kis dolgot kér, focikesztyűt, utána megyek megszerzem Neki, mert itt a faluban nem lehet kapni. Mesi babát szeretne, amihez vannak kiegészítők is. Remélem, tudjuk teljesíteni kívánságukat, hogy ez a szép ünnep még szebb legyen mosolyuktól.
Közös hétvégénk barátainkkal elmaradt, közbe jött nekik valami nem tudtak eljönni. Gyerekek nagyon sajnálták, beleélték magukat. Talán majd egy másik alkalommal.
Üdvözletem küldöm minden családnak, olvasónak és köszönöm az Alapítványnak, Támogatóknak a segítséget, amit nekünk nyújtanak!

Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Fizetés volt a héten, első dolgom volt a pici lánynak kabátot venni, nagy kiadás volt most, de jó meleg és szép, remélem két télre jó lesz. Edinának, Janikának használtan kaptam, holnap megyek, megnézem a bakancsot, milyet tudok venni a lábukra.
Hétfőn mentem laborba Mesivel, kiderüljön, mitől lett rosszul az óvodában. Remélem semmi komoly, azóta jól van. Aznap meglátogattuk nagynénémet is, aki elég messze lakik tőlünk, ritkán találkozunk, nagyon örült Ő is nekünk, és mi is neki. Sokszor hiányzik a szülővárosom, szívesen költöznék vissza, de tudom nincs visszaút, akkor a lehetőséget elhalasztottam megragadni.
Hét vége felé megyek vásárolni, nagyon köszönjük az Alapítványnak. Párom mindig bemegy egy nagyobb, olcsóbb üzletbe lisztet, cukrot, ami épp fontos megveszi. Így én ráérek elhalasztani egy héttel.
Hétvégére vendégeket várunk, barátaink jönnek egy kis beszélgetésre. Mi felnőttek is nagyon várjuk, de a gyerekek is, náluk is vannak az enyémekkel egy idős lurkók, jókat szoktak együtt beszélgetni, játszadozni.
Mára zárom naplóm, mindenkinek további szép napot kívánok!

Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A múlt héten, pénteken tartották az iskolában a nagyoknak a ˝tök jó˝ bulit, amit nagy lelkesedéssel fogadtak. Ilyenkor nem csak az esti tini diszkó a program, hanem a délelőtti tanítási órákat is lazábbra fogják a tanárok. Sajnos most nem tudtam nekik annyi költőpénzt adni, de beérték a kevéssel is, megértették, hogy most nincs.
A hét nagyon lassan telik, sokat unatkoznak a gyerekek, kinn nem nagyon lehetnek, nedves, hideg idő van most. A kicsit ma már elvittem magammal sétálni, őt még annyira sem kötik le az otthoni dolgok, mint a nagyobbakat. Kis barátnője elutazott a családjával egy hétre, oda sem tud menni.
Elmentünk a bálás ruha árushoz, hátha találnánk rávaló téli kabátot, sajnos nem sikerült, pedig jó lett volna, jóval olcsóban megúsztam volna, mint újonnan. Megvárom a családit és veszek neki, mert nincs télikabátja, csizmákat is vennem kell mind a háromnak. Jó dolog, hogy megnyílt ez a bálás, csak az a gond, hogy gyakran kell menni, hogy az ember jó dolgokat kifogjon. Én a héten szinte ki sem mozdultam, Edina megy a boltba vagy ahová küldöm, önállóan, ügyesen vásárol.
Most zárom naplóm, üdvözlöm az Alapítvány munkatársait és a családokat, olvasókat.

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Napjaink változatlanul telnek, hónap vége felé járva ismét anyagi problémáink vannak, minden forintot meg kell gondolni, mire költjük el. Ilyenkor egyre feszültebbek vagyunk mi felnőttek, próbáljuk a gyerekekkel nem éreztetni. Állás kellene nekem, de sürgősen, egy hónap és már a páromnak sem lesz munkája.
A múlt héten tyúkot vágtam, a hétből már csak öt van. Nem tojtak, vagy valami elhordta a tojást, nincs értelme vásárolni nekik a takarmányt. Lett belőlük finom pörkölt.
A gyerekek jól vannak, a nagyok suliba járnak. A kicsi itthon van, köhög kicsit, nem vittem oviba. Játszik a számítógépen, zenét hallgat. Hiányzik neki az ovi, pedig sokára fog menni, jövő héten szünet lesz, így másfél hét múlva megy először.
Most zárom naplóm, sajnálom, hogy sose tudok érdekes új dolgot írni, sajnos nálunk nem sok minden történik.
Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Múlt héten épp vártam a mosógépszerelőt, mikor naplóm írtam. Megjött, kiderült, hogy a legnagyobb gondja a gépemnek a szivattyúja volt, kicserélte 12.000 Ft-ért. Érezzük is ennek a pénznek a hiányát, de már nagyon fontos volt megcsináltatni. Mostam is vele sokat, ami ez idáig elmaradt plédek, párnák, téli kabátok stb..
Hidegek az esték, így már majdnem minden este befűtünk mindkét szobában. Tüzelőt még nem vettünk, a hulladék fát tüzeljük el. Hamarosan pedig vásárolni kell, mert ami van, az pár napra elegendő csak. Télikabátot, csizmát is kell vennem a gyerekeknek, mert mindent kinőttek. Sajnos most nem kapunk senkitől ruhákat, pedig szívesen vennénk.
Mesit a héten haza kellett hozni az óvodából, mert rosszul lett, hamarosan viszem laborvizsgálatra, kiderüljön mi lehetett vele. Remélem semmi komoly.
A nagyok jól vannak, nem betegek, jegyeik változók. Két hét múlva Tini Disco lesz nekik az iskolában, már most azt tervezgetik.
Zárom naplóm, mindenkinek további szép napot kívánok!

Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Napjaink változatlanul telnek, sajnos nálunk ritkán történik bármi. A gyerekek jól vannak, járnak iskolába, óvodába. Párom dolgozik, én itthon vagyok, bújom a hirdetéseket, hátha találok munkahelyet részmunkaidőben.
Várom a mosógépszerelőt, hogy megnézze javítható-e a gépem, ha nem, mert gyanítom, azt fogja mondani, veszek használtan egy centrifugát, keverő tárcsás mosógépet kaptam, egyelőre jók lesznek azok is. Nem lesz egyszerű a mosás, mivel nekünk csak zuhanyunk van, pici fürdőben de megoldom. A televíziónk is tönkrement, magától elhalkul, azt biztos nem tudom mostanában javíttatni.
Pénteken megyünk olcsóbb helyre vásárolni, már nagyon várom, üres a hűtő. Itt helyben nagyon drága minden, csak azt veszem, ami nagyon fontos.
Nagyon köszönöm a támogatásukat, sokkal szegényesebb lenne az étkezésünk, ha ez az összeg nem érkezne minden hónapban a számlára!
További szép napok kívánok!

Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A héten a párom -egy barátja által- meglepett egy használt, de szép és jó állapotú kanapéval. Örültem a meglepetésének, így a régi kanapénkat végre kidobhattuk. Persze nem szó szerint, szétszedtük az égethető részeket félretettük, a vas részét leadtuk a MÉH-be.

Mivel átrendeztük a szobát összekötöttük egy alapos takarítással is.
A hétvégén levágtuk a füvet is, remélem az idén már utoljára.
Gyerekek jól vannak, nem betegek. A nagyok túl vannak az év eleji felmérőkön, jó eredménnyel írták a dolgozatokat. Mesikémnek logopédushoz kell járnia, a héten voltam ez ügyben szülői értekezleten. Rá is kérdeztem, mi a gond vele, mivel a beszédjében nem vettem észre hibát. Nincs is, hanem a figyelme nem megfelelő, ott próbálják a feladatok elvégzésére megtanítani.
Köszönjük a támogatást az Alapítványnak és a Támogatóknak!
Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nem nagyon történik nálunk újdonság, amit elmesélhetnék, nagyon egyhangúan telnek a hétköznapjaink. A gyerekek már jobban vannak, nem fáj a torkuk, nem köhögnek. Féltem őket a betegségtől de hál Istennek nem estek bele.
Folytatom az álláskeresést, egyre kisebb reményem van rá, hogy sikerül, már a gyárakba is csak protekcióval lehet bekerülni. Nekem nincs nagy ismeretségem. Itt helyben semmi lehetőség sajnos, pedig az lenne a jó. Amire tudom, elküldöm az önéletrajzom, de általában válaszra sem méltatnak.
Tettem el télire vegyes vágott savanyút, kis pénzből jutottam most az alapanyaghoz. Na meg hámozott paradicsomot, szomszédasszonyomnak sok van a kertben, olcsó átadta. Vettünk két zsák krumplit, hát szerintem nem fog sokáig tartani, gyerekek nagyon szeretik hasábnak sütve.
Kismacskáink jól vannak ők a gyerekek kedvencei, nagyon szépek, pedig állandóan nyúzva vannak a gyerekek által. Rohangálnak, játszanak, birkóznak, olykor a cipőben alszanak, és nagyon szeretik az anyukájuk által frissen vadászott egeret.
Üdvözlettel:

Varga Jánosné