Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Elnézés kérek, hogy egy kicsit megkésve küldöm a mostani naplómat, de elég sok minden közbejött. A munkahelyemen akadódtak gondok, sokan szabadságon voltak, és így nagyon le voltunk terhelve. De sajnos most 16-án le is telt a munkám, hogy hol találok megint, nem tudom, mert ez a kis munkanélküli, ha lesz egyáltalán augusztusban, semmire sem lesz elég. Itt van hamarosan a beiskoláztatás is, ami nem lesz egyszerű, és persze még Edinának is az oviba kell egy jó pár dolog. A gyerekek nagyon jól érezték magukat tesómnál, de leginkább a strandolás volt Nekik a legjobb, imádnak pancsolni. Niki várja már a tábort, ami augusztusban lesz a tanulmánya által. Edina meg nagyon szeretne itthon lenni velem, még az ovi szót se akarja már hallani. Intéznem kellet a gyermekvédelmi támogatást is, nagyon remélem, hogy megkapjuk, mert ha nem, a tankönyveket nem fogom tudni megvenni Nikinek. Gyámhivatalban is voltam ismételten, mert Niki apukája nem fizet tartásdíjat, és a kislánnyal sem tartja a kapcsolatot, csak nagyon ritkán, ami a kislánynak nagyon rossz!

Orvoshoz is mennem kellett most már. Nagyobb kivizsgálást csinálnak nekem. Nagyon félek, hogy valami rosszindulatú dolgot találnak. Igaz saját hanyagságom is, de mindig a gyerekeim vannak a szemem előtt, hogy az Ő részükre teljesítsem, amit csak lehet.

Kertünkben szépen érik be most már a paradicsom, meg a krumpli, aminek nagyon örülünk, mert ennyivel kevesebbet kell legálább megvenni. A gyerekek élvezettel szedegetik velem együtt. A kis állatkáink is szépen fejlődnek, remélem meg is fognak maradni, mert a gyerekekkel együtt nap mint nap gondoskodunk róluk és látványosan nőnek. Remélem, ez a változékony idő, egyszer kánikula egyszer vihar, jég nem tesz semmiben sem kárt.

Így telt ez a hetünk. Mindenkinek szép napot kívánok!
Tisztelettel:

Fülöp Istvánné és gyermekei

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nehéz helyzetünk igen problémás. Sajnos igen sokszor van úgy, hogy kifogyunk mindenből. Nincs úgy a gyerekeknek, ahogy kellene. Nagyon sokszor van úgy, hogy hol az egyik, hol a másik betegszik meg, és a gyógyszerek nagyon sokba kerülnek. Sajnos nincs munkalehetőség a közelben, távolról pedig nem fizetik az útiköltséget, a bérletet. Ezért sokszor van úgy, hogy kölcsönpénzekből élünk, és sajnos így kell élni. Nincs lehetőségünk, pedig igen jó lenne, ha már valami szerencse érne minket, de nagyon köszönöm az Önök támogatását, mert még ha ez sem lenne, nem is tudom, hogy lennénk.

Tisztelettel:

Déri Ferencné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Azt hittem, ezen a héten jobb lesz, de még rosszabb, néha azt hiszem, el vagyunk
átkozva! Cinti lányomnak szétvágta a pohár a kezét, össze kellett varrni, és még be
is gyulladt, Eszter belázasodott, így nem tud menni edzőtáborba, de a másik az,
hogy ki sem tudnánk fizetni. Sanyi edzőtáborban van, amit a Kolonics György
Alapítvány finaszíroz. A két kicsi jobban van. Gáz még mindig nincs, ráadásul
fel kell bontani a fürdőszobában az aljzatot, mert minden visszajön. Szóval
nem tudom, meddig bírjuk még!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Napjaink telelgetnek, a nyári szünetnek is lassacskán vége van, és még nem voltunk sehol. Sem kirándulni, sem strandon, hát ez is egy olyan nyár lesz, mint az utóbbiak, hogy nem tudunk eljutni sehová. Nézegettem szállásokat, de ezt mi nem engedhetjük meg magunknak, ígyhát maradunk itthon. Esik az eső nálunk, így napszámba sem tudunk járni annyiból jó csak, hogy nincs az a nagy meleg, mert már alig bírtuk. A gyerekek is egész nap csak a szobában voltak, a lakásunkra még mindig nincs vevő. Én úgy hiszem ebben az évben nem tudjuk eladni pedig már igencsak engednénk belőle. A mai piaci helyzet elég rossz, és ez nekünk sem jó, csak az a baj, jövőre már a bank fogja árulni, és akkor lakásunk nem lesz, de adósságunk az megmarad. Próbálkozunk mindennel, de nem jutunk egyről a kettőre egyszerűen. Nagyon sok gonddal küszködünk már immár két éve, már nagyon meg vagyunk fáradva, mikor lesz már kicsit jobb nem tudom?!

A gyerekek jól vannak nem betegek szerencsére.

Üdvözlettel:

Vincze Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Újabb hét van a hátunk mögött. Az idő jó, a nyár elég jól telik. Az egyesületen belül barátokra találtunk. Sokat vagyunk együtt, akár egy kis beszélgetésre, akár egy nagyobb programra. Nagyon jó ez a kis baráti társaság, így rövid időre el tudjuk felejteni a mindennapi problémákat. Már érezzük, hogy hónap vége felé járunk, mert meg kell gondolni milyen étel kerüljön az asztalra. Ilyenkor számolom a napokat, hogy mennyi idő van még a hónapból.

Üdvözlettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Az elmúlt időszak Robika vakációját gazdagította. Igaz, hogy itthon is sokat dolgoztunk, de kirándultunk és szórakoztunk is.

Elkezdtük a fürdőszobát csinálni, és igaz, hogy lassan de haladunk. Az idén télen már lesz "igazi" fürdőszobánk!

A kertben minden kókadozik a nagy kánikulában, de locsolni nem tudok minden nap.

Párom munkahelyén ilyenkor rengeteg a megrendelés, így sokat túlórázik. Majdnem minden nap bent kell maradniuk, de legalább a fizetésen meglátszik az eredmény.

Robika rengeteget játszik a szomszéd gyerekekkel, és két hatalmas élményben is része volt. Először *******án voltunk egy ingyenes koncerten, ahol a kedvenc énekese lépett fel, és autogramot is kaptunk. Teljesen fel volt dobva, és alig lehetett bírni vele, de azt az örömöt az arcán sose fogom elfelejteni. Utána egy dinoszaurusz kiállításon voltunk. A faluból indítottak egy buszt és a belépőnek is csak a felét kellett fizetni. Hatalmas élmény volt még nekünk felnőtteknek is. Az élethű mozgó dínók szinte félelmetesek voltak, de Robika nagyon élvezte az egész kirándulást. Egyébként is nagy dínó rajongó, ezért is nem lett volna szabad ezt kihagynunk. Készült sok fénykép is, ami később szép emlék lesz Neki.

Úgy érzem, jól alakulnak a dolgaink -bár nincs ez mindig így sajnos- és a fiunk is sok élményt szedett össze újra. Nagyon örülök, amikor boldognak látom. Beéri Ő kis dolgokkal is, de ezek a mostani történések Neki nagyon-nagy dolgoknak számítanak. Remélem még sok-sok ilyen felejthetetlen élményben lesz részünk együtt!

Kívánok mindenkinek jó egészséget és kellemes nyarat!

Üdvözlettel:

Bíró Klára

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A héten ünnepeltem családommal a 40. szülinapomat!
Gyermekeim Apjukkal már korán reggel köszöntöttek. A gyerekek, vagyis Dóri és Peti szívecskéket rajzoltak nekem, és dobozba rakták. A család nevében SMS-el köszöntöttek, és Mónika még külön a saját nevében, még gyönyörűbb versidézettel kedveskedett nekem, amitől szememből kicsordult a könnyem!
Finom ebédet főztem, és sütöttem tortát saját kezűleg. Végül is nagyon szépen telt el a nap.
Férjemet érte egy kis baleset a biciklivel, de szépen gyógyul a lába.
Amúgy szerencsére jól van a család, ami szerintem a legfontosabb a család életében.
Lassan vásárolgatom Móninak a kollégiumba a listán szereplő dolgokat, amire szüksége lesz ott.
Délutánonként sziesztázik a család a nagy meleg miatt, de tegnap már dörgött, villámlott.
Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Az előző hét elszaladt. A hét elején nagyon vártuk a csütörtököt. Ugyanis van egy nagyon jó pap barátunk, és a szüleinek van nyaralójuk. Csütörtök este elvitt minket. A ********* szigeten van, nem messze a ******* parttól. Sokat sétáltunk, pancsoltak a gyerekek a vízben. Az udvarban van egy tölgyfa, és volt rajta egy mókus (gyűjtötte a makkot). Ott mászkált tőlünk 5-6 méterre. Nagy élmény volt nekünk felnőtteknek is, hát még a három fiunknak. Vasárnap este értünk haza fájó szívvel. Nem nagy nyaralás, de legalább pár napig az ember mégsem otthon van. A Gyerekek nagyon jól érezték magukat. Előfordulhat, hogy ősszel még elmegyünk egyszer.

Tisztelettel:

Rácz Istvánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A gyerekek még ezen a héten sem voltak itthon. Csütörtökig az anyai nagymamánál voltak,

utána mentek át az apukához. Már csütörtökön nagyon hiányoztak, ezért fogtam magam, és

meglátogattam őket. Nagyon szép barnák. És egy kis bajt is csináltak, de semmi gond.

A kislány nagyon szeretne egy rollert, de sajnos még azt sem tudok Neki venni,

pláne, hogy már nemsokára itt van az augusztus és vásárolni kell az iskolába, illetve az óvodába is. Ruhák, cipők, iskolaszerek és sok apró dolog, ami mindehhez kell. Ezért sajnos most rollerre nem jut, akármennyire is szeretné, de ettől függetlenül ez nagyon rossz érzés,

mind nekem szülőknek, mind a gyereknek. Nekem azért, mert nem tudom megadni a gyerekemnek, amit szeretne, a gyereknek meg azért mert nem kapja meg, amit szeretne.

Nagyon sajnálom, de nincs mit tenni, a ruha és a cipő illetve a táska, tolltartó ilyenek,

fontosabbak, mint a roller. És akármilyen nehéz is, ranglistát kell csinálnom a fontos dolgokról, de lehet, hogy ezt egy gyerek nem érti meg.

Üdvözlettel:

                        Pethő Brigitta

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Repülnek a napok hetek, lassan vége a nyárnak. A héten kétszer főztem baracklekvárt télire, vettem egy ismerőstől elég jó áron. Edinámmal beszéltem telefonon, még mindig nyaral, jól érzi magát, most épp egy másik rokonnál tölt pár napot ott helyben. A hét fő eseménye barátaink látogatása volt vasárnap. Régi ismerőseink, velük sokat összejártunk, míg sajnos el nem kellett költözniük innen. Náluk is három gyermek van, a mieinkhez hasonló kórúak. A gyerekek nagyokat játszottak mi pedig jót beszélgettünk, nevetgéltünk, sztorizgattunk a régi időkről. Sajnos gyorsan este lett, és menniük kellett, remélem még az idén egyszer találkozhatunk velük. A sajnálatos hír hogy fiamnak begyulladt a füle, szegénynek nagyon fájt, hétfőn orvosnál voltunk, kapott rá gyógyszert.
A heti naplóm zárom, köszönjük az Alapítványnak, hogy támogat minket!

Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A hét kicsit zsúfolt volt. A gyerekek három napot voltak tánctáborban, hogy nyáron ne felejtsék el, amit tanév közben tanultak, és edzésben maradjanak. Szerdán este hoztuk haza őket, de pénteken a nagyobbik fiúnk Attila elutazott Lengyelországba. Az egyház indított buszt, és a plébános elvitte őt meg egy másik fiút a faluból. Legalább eljut szép helyekre, mi úgy se tehetnénk meg, hogy elvigyük. A férjemék sokat dolgoztak a héten napi 10 órát is, sok a munkájuk. Anyukáméknál sok barack érett a fákon, átmentünk főztünk ki lekvárt, így most azt sem kell venni. Szombaton falunap volt itt nálunk, Szabolcskánk és Pankánk is szerepelt, táncoltak.

Nagyon meleg van, a gyerekek minden nap medencéznek. Várjuk nagyon az esőt, mert a kertben így minden le fog száradni.

Köszönettel:

Gulyás Istvánné 

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten folytatódott a betegeskedés, Evelin még mindig beteg, Dávid már meggyógyult. Rengeteg vizsgálaton voltunk, igazándiból semmit sem találtak. Még mindig nincs gáz, és nem tudom mikor lesz, szörnyű ez az állapot. Cintinek edzőtábor, mivel bekerült a Heraklész bajnok programba, így teljesen ingyen van, különben nem tudna menni. Ez egy nagyon fontos alapozó tábor, ha ilyen eredményei lesznek, Ő képviseli, súlycsoportjában, serdülők között Magyarországot a Judo Európa bajnokságon! Reméljük így is lesz! Ezen a héten, ezek történtek!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Kegyetlen hőség volt, nem csak kint, de bent a lakásban is. A folyosó ablakokat le kellett sötétíteni, annyira felmelegítette a lakást. A gyerekek a héten a suliban voltak délelőtt, nagyon jó volt nekik egy kis kikapcsolódás. Jövő héten is mehetnek, két gyerek helyett. Nagyon tetszett nekik, Aliz feltalálta magát, hiszen vele egykorú gyerekek is voltak ott. Szilvi az nem igazán oldódott fel, csak a bátyja nyakán lógott egész végig. Aliz napról napra komolyabb. A héten odaállt mellém, és azt mondta, tanítsam meg mosogatni. Másnap nem a testvéreivel fürdött a medencében, hanem segített leszedni az uborkát a kertben. Szombaton elkezdtük befőzni az első adag lecsót, 21 üveggel lett. Most nagyon szép a kert, igaz reggel este locsolni kell, de megéri. Most uborka is lett eltéve egy pár üveggel remélem, az is sikerülni fog. Ma itt volt a párom édesanyja, főzött a gyerekeknek töltött paprikát és húsgombócot. Hát nagyon finom lett, Niki elég válogatós, de ezt még Ő is megette.   Tisztelettel:

Pásztor Józsefné és családja