Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Tegnap jöttünk haza a kórházból a két kicsivel, de sajnos Evelin mára belázasodott, Dávid kicsit jobban van. Még mindig nem jó a konvektor, bele se merek gondolni, mennyit eszik az olajradiátor, de még így is majd megfagyunk. Sajnos nagyon sok tartozásunk van, előre félek, hogy kikapcsolnak mindent, és kitesznek a lakásból. Itt vagyok a két frissen műtött gyermekkel a hideg lakásban, ki sem tudok tőlük mozdulni. Ha valami csoda nem történik, nem tudom mi lesz!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Sok lett a hóból, először örültünk, aztán nem, és végül nagyon nem.

A padlásról is sepertük a havat, szóval sok lett a jóból, de borúra derű már megint milyen jó idő lett szerencsére.

A kedvünk is jobb lett, a gyerekek jól vannak, a kicsik és a nagyok is.

Apuka dolgozik, reméljük, maradhat a próbaidő letelte után is.

Dettivel készülünk a Pedagógiai intézet vizsgálatára, hogy mehetünk-e iskolába.

Janikát felkészíthetjük lassan a műtétre, meg magunkat is lelkiekben egyelőre.

Teli van a fejem problémákkal, kérdésekkel és ˝nem tudom, hogy lesz tovább˝-al.

Sokszor azt érzem, széthullok, de tudom, hogy most kell a legerősebbnek lennünk és maradnunk.

Március 13-án lesz a szülinapom, de ilyen nehéz márciusra nem számítottam!

Üdvözlettel:

A Lencsés család

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Az elmúlt időszakban különösebb dolgok nem történtek velünk. A gyerekek tanulnak, a félévi bizonyítványuk mind hármójuknak kitűnő lett. Attila írásbeli felvételin volt a *********i ********* Gimnáziumban, 6 osztályos emelt szintű matematikaképzésre jelentkezett, illetve a ******i ****** Gimnáziumba. Most hétvégén lesznek a szóbeli felvételik. Szombaton volt a gyerekek félévi táncbemutatója, az apukájuk is itthon volt, így együtt tudtuk megnézni őket. Nagyon szépek és ügyesek voltak. Szabolcs az elmúlt időszakban többször volt beteg, nehezen gyógyul meg, még most is szedi a gyógyszert. A gyerekek nagyon örültek a nagy hónak, ki is használták, minden nap szánkóztak. A maradék fánkat is össze kellet vágatnunk. Olyan hideg volt, éjjel-nappal kellet fűtenünk. De most már olvad, így a sárral lehet küszködni. A férjem dolgozik hála, folyamatosan van munkájuk.

Köszönettel:

Gulyás Istvánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét nagyon mozgalmas volt. Édesanyám elesett az udvaron. Szerencsére nem történt nagyobb baj, csak megütötte magát. Ezért kényszerpihenőre ítéltem, és én jártam át hozzá begyújtani és a házimunkát végezni. Elég fárasztó volt egyszerre két házat rendezni, de néhány napig ki lehetett bírni. Három napnál tovább Anyu sem bírta a semmittevést, úgyhogy kicsit könnyebb lett, de azért sokszor megnéztem, hogy van.

Robika szerencsére nem beteg, jár oviba, és nagyon várja a jövő hetet, mert akkor lesz a farsangi bál. Kalóznak fog beöltözni. Már megvan hozzá minden kellék (kölcsön kértük innen-onnan) és a ruháját is megvarrtam már.

A hétvégén elég jól elkezdett olvadni a hó, és ragadt is, így most lehetett hóembert építeni. Robika nagy örömére egy termetes hóembert sikerült összeraknunk, de sajnos nem lesz hosszú életű.

Az utak letisztultak, így jövő héten már tudunk biciklivel közlekedni. Már nagyon fárasztó volt a sok-sok gyaloglás. Az óvodát kétszer megjárni naponta oda-vissza, és ha még a faluba is el kellett mennem, akkor az már nagyon sok volt.

Remélem, most már eljön a jó idő, és a tavasz is végre.

Kívánok mindenkinek minden jót és kitartást a nehéz időkben!

Üdvözlettel:

Bíró Klára

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Végre most egy kicsit enyhült az idő, és nincsenek azok a nagy mínuszok. A múlt héten nagy hóesés volt nálunk pénteken, de sajnos a lányok nem tudták élvezni. Még mindig betegek, főleg Alíz, aki minden este belázasodik. Ma ismét viszem az orvoshoz. Szegények már annyira unatkoznak itthon, hogy nem igazán tudják már magukat lefoglalni semmivel. Folyton csak kötözködnek egymással, főleg a két kicsi. Nagyon hiányzik nekik az ovi és a barátaik. Józsi jól van, most végre belehúzott a tanulásba, és csak jó jegyeket kap. Még nem jött meg a válasz, hogy felvették e az iskolába, valamelyik szakmára. Elsőre az asztalos, aztán pedig a kőműves és a festő szak lett választva. Remélem sikerül neki valamelyik szakmát kitanulni és elhelyezkedni benne. A ballagási ruha az kb. 15.000 Ft-ba fog kerülni, meg plusz az ajándékokra szánt pénz. Most volt az éves leolvasás gáznál, hát kíváncsi leszek, hogy mennyi számla fog kijönni, és hogy miből fizetjük ki.

Tisztelettel:

 Pásztor Józsefné és családja

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Túl vagyunk a nagy farsangi mulatozásokon, elég is volt belőle ennyi.

Óvodában, iskolában, mindenütt őrület. Igaz, én magam részéről sajnos nem vagyok túl mulatozós fajta...talán ezért szenvedek februárban,de azért túlélhető...

Még mindig nincs megoldás a lakásproblémánkra és ez nagyon félelmetes.

Megyünk az utcára hamarosan...? Nincs semmi lehetőség a szabadulásra ebből az ördögi körből. Nem tudom mi lesz velünk, kétségbe vagyok esve. Főként a gyerekek miatt bár én se mennék szívesen híd alá aludni, se hajléktalan szállóra. Nem történik semmi és én is leálltam, mintha béna lennék, nyomasztó helyzet, nem kívánom senkinek.

Igaz, Isten bármit megtehet és az Ő gondolatai nem a mieink, de most nem tudom, hogyan lesz tovább. Bízom benne, hogy nem hagy elveszni minket, látja a bajainkat, de valami miatt vár vagy én úgy látom, hogy egy helyben topogunk, majd kiderül hamarosan.

Kicsit szomorkodom amiatt is, hogy lejár az egy évünk lassan az Alapítványnál...nagy érvágás lesz, ha nem kapjuk már a támogatást. Bele se merek gondolni. Nem panaszkodni akarok, de más témám nincs úgy tűnik jelen helyzetben. Kérem, ne haragudjanak a kedves Olvasók! A hétvégére nagy hó esett, de már el is olvadt mára nagy része. A gyerekekkel voltunk kinn szánkózni, hóembert építeni, most szombat délután közösen házimunkát végzünk, főzünk, kicsit pihenünk.

Szép hetet kívánok tisztelettel:

Füredi Tiborné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Egyszerűen nem tudunk kilábalni a betegségekből, Sanyi fiam fekvőgipszben fekszik, Evelinnel a mandulaműtét után küzdünk az allergiával, Cinti nagyon beteg lázas, Réka ma szintén lázasan ébredt: Dávid a mandulaműtét után jobban van, Ő az egyedüli, mert sajnos én sem bírom tovább, nagyon magas a vérnyomásom. Teljesen kétségbe vagyok esve, mindent ki fognak kapcsolni, már megkaptuk az utolsó felszólításokat. Nagyon hideg van, le sem tudunk ülni. Már nem bírjuk tovább!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten is nélkülözött engem a családom, mert még mindig a kórházban vagyok, de szerencsére hétvégére haza engednek.

Mostam, főztem, takarítottam, szóval bepótolom két nap alatt azt, amit nem csinálok meg egy hét alatt.

Nem tudom, még meddig leszek a kórházban, de még vannak kezelések, elég jók és csökkennek a fájdalmaim.

A héten a férjem is elkezdte a közmunkát, és dolgozott. A héten az önkormányzattól kaptunk kenyeret, és tejet. Ezt több hónapon keresztül adják majd heti bontásban. Nagyon jól jön nekünk ez a segítség is.

A család amúgy jól van, nem beteg senki sem, hála Istenek.

Nagyon nehéz nekik nélkülem idehaza, de majd csak bele rázódnak, és minden rendben lesz.

Mindig bejön hozzám látogatni valamelyik lányom, és a férjem is egyszer, de mikor Ő jön, nagyon vágyódom haza. Az unokám is volt már látogatni és Ő is haza akart hozni onnan, nagyon élvezte és tetszett neki a liftezés.

Hát ennyi történt nálunk a héten.

Maradok köszönettel és Tisztelettel:

Szellő Pálné Éva

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon nehéz az a február, örülök, hogy dolgozok, de ez a tél próbára teszi az embert. Most már örülök, hogy nem vagyok beteg, két héten keresztül betegen jártam dolgozni. Most ugyan úgy hőemelkedésem van, fáj a fejem, hideg rázza minden ízem-porcikám. Fáj, de tűröm, mert gyógyszerre nem futja, mindenki otthon ilyen betegséggel küzd. Nagyon nehéz 48.000 Ft-ot beosztani. Tűzre való vásárlás 10q fa 25.000 Ft. Kisebbik gyermekem iskolai rendezvényen betegen szerepelt, énekelt. 1000 Ft támogató jegyet kellett venni ahhoz, hogy megnézhessem a lányomat. 

Tisztelettel:

Bede Mónika

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Még mindig esik a hó, a gyerekek még élvezik, mi már nem annyira. A tetőnk nagyon rossz állapotú, ezért minden egyes alkalommal párom megy a padlásra összelapátolni és ledobálni a havat, hogy ne ázzunk be, ha jön az olvadás. Elkeserítő, hogy nem tudjuk még javítani sem, évről-évre csak nézzük, hogy megy egyre jobban tönkre.
Tüzelőnk is kevés van, rengeteget elhasználtunk az elmúlt két hétben. Lehetséges, hogy mégis vennünk kell még az idén, pedig azt hittük elég lesz.
Hónap közepe van, de pénzünk már most nincs, befizettem a számlákat, hiteleket, bevásároltam élelmiszert és ennyi volt, pedig nagyon spórolok. Jó lenne, ha legalább egyikünknek lenne normális fizetése. Feszültek, idegesek vagyunk a tehetetlenségtől, próbáljuk nem mutatni a gyerekeknek, de nehezen megy, érzik, hisz egyre sűrűbben vagyok kénytelen mondani egy-egy szükséges dologra, hogy nincs pénzem megvásárolni.
A hétvégén a kislányomnak farsangja lesz, már nagyon készül rá, megoldottam a ruhát, hogy ne kerüljön sokba és szép is legyen.
Hálásak vagyunk a lehetőségért az Alapítványnak!

Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Mint ahogyan előző beszámolómban leírtam, befeküdtem a kórházba kezelésre, de hétvégére haza lehetett jönni, így hazajöttem, és írom a naplót. A család jól elvolt itthon, elég jól boldogultak nélkülem.

Főztem nekik pár napra, csak tésztát kellet kifőzniük.

A gyerekek szépen elkészültek, és időre mentek iskolába.

A férjemnek hála Istennek elindul a munka, több mint egy év után lesz jövedelme, azt nem tudom meddig, de felvették nyolc órába. Hétfővel kezd, és hetente fognak Neki kifizetni. Kicsit rossz lesz, aggódik is emiatt, mert nem vagyok itthon, és mikor haza ér, neki kell mindent csinálnia. A gyerekek meg 13-15-16 órakor a hideg házba jönnek haza.

Mariannra hárul minden, a háztartással kapcsolatban. A múlt héten jól bírta, de már most megy iskolába, és ha 16-17 után hazaér, fárasztó lesz neki.

Most pedig magamról: első két nap nagyon rossz és fájdalmas volt a kórházban. A kezelések miatt egész napom úgy eltelik, hogy mindenféle kezeléseket kapok, amik 45 percesek vagy egy órásak, pihenőm alig van. Kapok kétnaponta injekciót is, és diétás étrenden vagyok.

Körül-belül ez az egész öt-hat hetet fog igénybe venni.

Már egyre jobban érzem magam, jobb a közérzetem is, de már ma reggelre, hogy nem volt injekció és kezelés, fáj minden.

Hát ennyi történt a héten a családunkban.

Köszönettel, Tisztelettel:

Szellő Pálné Éva

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Vége megint egy hétnek, a gyerekek gyógyulnak. Hétfőtől mindenki ment iskolába, és óvodába.

Itt a Farsang is, az iskolában már lezajlott, de az oviban a héten csütörtökön lesz. Dettike be is öltözik Jó tündérnek.

Már nagyon várja, ez lesz az első Farsangja, nagy az izgalom.

Kisebb gondok adódtak nála, ha valaki túl sokat beszél, rászól, hogy maradjon csendben, mert idegesíti, és már teli van az agya. Lehet az bárki: Én, Testvér, Mama, Óvó néni, és megint nagyon válogat nem sok mindent eszik, de meg sem kóstolja, mert koszos lesz a foga.

Egyedül a krumplit eszi meg, azt is csak pürének, semmi más zöldségfélét nem hajlandó a szájába venni. Már nagyon nem szeretnék pürésíteni, mert hát csak hét éves. Mondom neki mindig, hogy így nem mehet iskolába.

És hát ebbe sem enged beleszólni, befogja a fülét, vagy dühösen elvonul, és azt mondja, hogy a rendes Anyukák, nem beszélnek ilyen sokat, és butaságokat mondok csak…

A többiek jól vannak habár, Janinak egyre többet fáj a feje. Réka mindig unatkozik itthon, de olyan nehéz mindenki kedvében járni.

Üdvözlettel:

A Lencsés család

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Hideg az idő nagyon mifelénk. Vivien kislányom megbetegedett, szombat óta lázas, és nagyon köhög. Szegénykémnek nem elég a törött keze, még ez is. Járvány van, azt mondják, mert az iskolában nagyon sokan hiányoznak. A nagyobbik kislányom még nem beteg, és remélem nem is lesz. Anyagi helyzetünk egyre rosszabb, nem bírjuk a számlákat sem fizetni. Egyszerűen kikapcsoláson áll a gáz, villany és megint csak, mint mindig, nem tudom mitévő legyek. Nagyon kevés a pénz, és sok a kiadás, minden hónapunk egyre keservesebb. Nagyon rossz lesz ennek a vége, ha bekövetkezik, amitől tartunk már egy ideje. Nemsokára jön, és elér minket a kilakoltatás, de addig valószínű kikapcsolnak mindenünket! Munkánk nincs. Nap mint nap munkát keresünk, de semmi. Nagyon szomorúak vagyunk a havi jövedelmünk nem, hogy nőne, hanem csökkent. Baj hátán baj, mi lesz velünk és sok családdal, akik ugyan ilyen cipőben járnak, mint mi?!

Üdvözlettel:

Vincze Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A nagyobbik fiam korházba került ismétlődő tüdőgyulladással, így felváltva ügyeltünk a gyerekekre.

A lakásszövetkezetnek tartozunk 270.000 Forinttal, és aki tud, kérem, segítsen nekünk! Nem tudjuk kifizetni március 31-ig, így bíróságra adják az ügyet,.három gyereket nevelünk, úgy ahogy épp tudjuk.

Így még embert nem aláztak meg, mint minket lakógyűlés címszóval.

Kijutott nekünk megint jó és rossz, mint minden nagyon szegény embert.

Szép napot!

Szász József

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Hát ismételten csak panaszkodni tudok ugyanis a lányok betegek sajnos. Alíznak mandulagyulladása van, és bárányhimlős. Szilvia most szerdán lett volna az orrmandula műtétje, de ő is himlős lett. Pedig Ő már két évvel ezelőtt benne volt és most mégis elkapta. Emma most egész éjjel lázas volt, és nagyon csúnyán köhög, és nehezen veszi a levegőt. Ma a változatosság kedvéért ismét megyünk az orvoshoz szegénykémmel. A páromat a múlt héten megharapta egy kutya. Szerencsére az oltási papírok rendben voltak, így csak egy tetanuszt kapott. De még emellett kapott egy vesegyulladást és egy tüdőgyulladást. Kész vagyok teljesen, nem tudom mi lesz velünk. Mi jön még?

Tisztelettel:

Pásztor Józsefné és családja

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon nehéz a helyzetünk. Sokszor van úgy, hogy már elfogy az élelem, de örülünk neki, hogy segítenek Önök, mert nem is tudom mi lenne velünk, ha még ez sem lenne. A gyerekek járnak iskolába, jó tanulók 4-es 5-ös a félévi eredményük. Készülnek a farsangra, sajnos nekünk szülőknek munkalehetőség nincs, így nagyon nehéz a megélhetésünk. És nem beszélve arról, hogy tél van, kevés a tüzelő, nincs miből venni. Továbbra is várjuk segítségüket, ha tudnak, segítsenek rajtunk továbbra is, mert igen rá vagyunk szorulva. A kisfiúval havonta járok vérvételre a hematológiára. Sokszor van úgy, hogy betegek a gyerekek, sokba kerülnek a gyógyszerek, van úgy, hogy ki sem tudom váltani mindet.

Tisztelettel:

Déri Ferencné