Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Vége a vizsgálatoknak és a felül vizsgálatoknak, Dettike lehet, hogy visszakapja a gyógyszerét, a Perdox-ot mert hangokat hall, amelyek igazából nem léteznek.
Janikámmal is voltunk a Neurológián, 2016-ig leigazolták Neki a tartós betegséget. Olyan jól néz ki, senki nem gondolná róla, hogy halálos beteg.
A jövő hónapban epilepszia vizsgálat lesz, és közben a nagy műtétre él a várólista, ami ha sikerül is vak, néma és béna marad.
Nem túl jók a kilátások, azt mondják az orvosok, hogy orvosilag csoda, hogy még él.
Bizony, hogy él, tervezünk, szeretne tovább tanulni, és egy szép barátnőt, amiben csak tudjuk, segítjük.
Amikor megtudtuk, hogy beteg, Jancsi ültetett egy csavarfűz ágacskát, és ma is gondozza,  szereti és soha senki még egy levelet sem tépett le róla.
Mára ez az ágacska nagy fává cseperedett, és gyönyörű. Az udvarunk közepén áll.
Dettike jól tanul, csupa csillagszeműt kap, imádja az iskolát, és van már egy barátnője is.
Réka haját levágtam a hétvégén, aranyos lett, ez most már nagylányos fizura, vége a copfnak.
Üdvözlettel:

Lencsés család

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Háromnapos versenyen volt a fiam, két arannyal, és két ezüsttel tért haza, ez gyönyörű eredmény, ha belevesszük, hogy sérült volt. Cinti is sorra hozza az érmeket, Eszti is kupával zárta a szezont. Evelin újból bedagadt, szteroidokat kapott, és még mindig nincs jól, Dávidkám jól van. Nagyon nehéz nekik a nyár, mert én állandóan dolgozom. Nagyon reménytelen körültünk minden, tele vagyunk adóssággal, pedig minden munkát elvállalok! Ráadásul nem tudom, hogy fogom beiskolázni a gyerekeket, nem tudom mi lesz az öt gyerekkel, ha utcára kerülünk!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Itt a nyár és nem tudom el vinni a gyerekeket nyaralni sem, persze soha nem voltunk, pedig olyan jó volna…  A csomó még mindig a mellemben van, időpontot kaptam ultrahangra. A gyerekek jól vannak, az egész napot együtt tudjuk tölteni, csak az estéket nem. Félek, mi lesz, ha este valamelyik beteg lesz, vagy belázasodik, és én nem vagyok ott mellettük. A kinti alvást az utcán egyre nehezebben viselem. Soha nem vágytam még így egy puha ágyra.

Nem tud senki sem segíteni, hogy egy albérletet tudjak váltani? Kérem! A gyerekeimmel kell hogy legyek este is! Csak 75 ezer forint kellene, hogy a kauciót ki tudjam fizetni. Kérem, segítsenek!

Köszönettel:

Szakácsné Kiss Katalin

A 2012.06.04. és a 2012.06.10. közötti időszak:

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten a férjem délutános volt.

Ezen a héten az iskolában a nagyobbik fiamat már lezárták. A kisebbik fiam még javítgat.

A héten a kertben tevékenykedtem főként, mivel jó idő volt, így főként palántáztam és kigazoltam.

A hétvégén elmentünk túrázni négyen és mivel a lányom a mellettünk levő faluban lakik, ezért átsétáltunk hozzá.

Vasárnap a férjemmel az udvari teendőket csináltuk, vagyis füvet nyírtunk és összeszedtük a szétszórt szemetet az árokból.

Majd a következő hétre készülődtem.

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Hideg az idő nagyon mifelénk. Vivien kislányom megbetegedett, szombat óta lázas, és nagyon köhög. Szegénykémnek nem elég a törött keze, még ez is. Járvány van, azt mondják, mert az iskolában nagyon sokan hiányoznak. A nagyobbik kislányom még nem beteg, és remélem nem is lesz. Anyagi helyzetünk egyre rosszabb, nem bírjuk a számlákat sem fizetni. Egyszerűen kikapcsoláson áll a gáz, villany és megint csak, mint mindig, nem tudom mitévő legyek. Nagyon kevés a pénz, és sok a kiadás, minden hónapunk egyre keservesebb. Nagyon rossz lesz ennek a vége, ha bekövetkezik, amitől tartunk már egy ideje. Nemsokára jön, és elér minket a kilakoltatás, de addig valószínű kikapcsolnak mindenünket! Munkánk nincs. Nap mint nap munkát keresünk, de semmi. Nagyon szomorúak vagyunk a havi jövedelmünk nem, hogy nőne, hanem csökkent. Baj hátán baj, mi lesz velünk és sok családdal, akik ugyan ilyen cipőben járnak, mint mi?!

Üdvözlettel:

Vincze Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Az új évet, mint mindig szegényen kezdjük, üres hassal és pénztárcával.

2012-ben lehet, hogy megérem, hogy utcára kerülünk, mert a lakáshitelt lehetetlen kifizetni.

Az ünnepek csendesen teltek, mivel nekünk nem telik luxus dolgokra.

Szégyenletes, hogy míg ezrek éheznek, és utcára kerülnek, mások méregdrága tűzijátékokat durrogtatnak a levegőbe.

Ezért tart ott az ország ahol, mert mindenki a maga malmára hajt. Bizakodva reménykedünk az idén sikerülni fog állást találnunk, és legalább étel kerüljön az asztalra!

Kitartást kívánok mindenkinek 2012-re és érjék el álmaikat!

Üdvözlettel:

Szász József

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A hetünk azzal kezdődött, hogy csak lett egy kis fenyőfánk.

Napokon keresztül beteg voltam, fájt és fel volt dagadva a jobb arcom. Írt rá az orvos két gyógyszert a már meglévő öt mellé már így hétfélét szedek. Lassan már azon élek.

A lányomék hazahozták a fiamat, és a két lány is haza jött a barátnőktől, csak Mariann maradt még a barátjánál.

Sajnos élelem és tüzelő terén még mindég nagyon rosszul állunk.

A Szilveszter átaludtuk, és egy új évre ébredtünk, abban reménykedve, hogy jobb lesz, mint 2011 volt!

Az is felfoghatatlan és elszomorító számomra, hogy 2012.01.03-án van egy éve, hogy a férjemnek nincsen rendszeres jövedelme, és munkája, de még az önkormányzatnál sem volt alkalmazva! Csak alkalmi munkákból tengődtünk.

Az Alapítvány segítségével sokat tudtunk azért haladni, mindig volt amire számítsunk!

Maradok Tisztelettel és Köszönettel:

Szellő Pálné Éva

Boldog új évet kívánunk a Támogatóknak és mindenkinek az Alapítványnál!

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Készülünk a Falunapra, amit már XII. alkalommal rendezünk meg augusztus 20-án. A főzőversenyre már beneveztünk, Kakast főzünk, lecsós tésztával. Süteménnyel is készülünk, mert a ******* ******** Klub tagjai ezt ajánlják fel.

Az iskolakezdéshez még nem vásároltunk be, várjuk a RGYVK kifizetését, hogy el tudjunk ********-ra menni egybe mindent megvenni, mert *************-ban minden nagyon drága. Nem mindegy, hogy egy füzeten mennyit spórolunk meg. A gyerekek szerint gyorsan elszaladt a nyár.

Tisztelettel:

A Törjék család