Aktuális

Nagylelkű adományaikból jelenleg 50 családot támogatunk minden hónapban.

Közel 150 regisztrált rászoruló család van várólistán.

Friss topikok

  • bartev40: TISZTELT CSETE CSALÁD ! NAGYON SAJNÁLOM ÖNÖKET FŐLEG HOGY NINCS KÁLYHÁJUK ÉS RÁADÁSUL MÉG ÓLBAN I... (2012.10.17. 08:25) A Csete család naplója
  • anyuska75: Nagyon rokonszenves család vagytok! Kívánom hogy az életetek jobbra forduljon, és minden bajba jut... (2012.06.20. 08:23) A Rinkó család naplója
  • micsodano: Ez a család valóban sokat küzd, (naplójuk alapján) és megérdemlik a támogatást! Szerintem jó helyr... (2012.04.23. 12:57) A Juhász család naplója
  • pet77: Szia, nagyon örülök, hogy ilyen jó helyre került a pénz az alapítványon keresztül. Én is hívő nő v... (2011.02.18. 08:34) A Juhász család naplója
  • Jánoserika: Kedves Vincze család Nagyon sajnálom hogy ilyen helyzetbe kerültetek Együtt érzek veletek Itt ahol... (2010.05.25. 08:38) A Vincze család naplója

A Füredi család naplója

2012.03.12. 14:04 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Változatlanul betegek vagyunk sajnos. Hol egyik gyerek, hol másik, most már az egész család köhög, tüsszög, nyavalyog.

Elég unalmas program. Nem jutunk el sehova pedig itt a szép idő, mi fekszünk. Talán egyszer vége lesz. Gyenge az immunrendszerük még mindig, mindent elkapnak.

Tegnap sütöttünk muffint, mert az étkezés is nagy probléma. Azt legalább megették. Nem túl jó evők egyébként sem, de így betegség idején kínszenvedés kitalálni, mit is adjak nekik, amit elfogadnak.

Nagyon szeretnének menni már óvodába, vágyakoznak a többi gyerek után, de köhögősen, lázasan nem mehetünk.

Közben gondolatban csomagolok, hó végén költözni kell, hogy hová még nem egészen tudom. A nem használt dolgokat már elraktam, annyival is kevesebb. Mosok, takarítok, sok munka lesz az elkövetkező napokban.

A hosszú hétvégére el szerettünk volna utazni a rokonokhoz, remélem sikerül, addig kicsit gyógyulgatni. Már oly régóta terveztük, de valaki mindig beteg... Most talán elmehetünk, majd kiderül. A férjem lehet, hogy kap egy részmunkaidős állást, ez is később derül majd ki, addig izgulunk, hátha sikerül. Szép hetet kívánok!

Tisztelettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2012.02.29. 10:01 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Az elmúlt héten volt a nagyobbik lányom szülinapja. Megünnepeltük tortával és kapott egy táblás csokit is. Az óvodában is Ő volt a középpontban, ami nagyon tetszett neki. Játékot, ajándékot sajnos nem tudtam venni neki, emiatt elég szomorú vagyok még mindig. Sajnos folyamatosan betegek továbbra is. Rövid megszakításokkal itthon vagyunk. Elképzelni sem merem, mi lesz velünk mire a táppénzt megkapom... A fizetésem alig lesz elég ismét a számlákra. Egy ördögi kör az egész életünk, egyik hónapról átvergődünk a másikra. Küzdelem minden nap, már nagyon nehezen viselem. A költözéssel is gond van, még mindig bizonytalan az egész dolog.

Továbbra sincs még annyi pénzem se, hogy a holminkat elvitessem akárhová. Nem tudom, mi lesz elég nyomasztó az egész. Egy kicsit próbálunk örülni a jó időnek, kiengedtem a gyerekeket a szabadba, hátha jobban gyógyulnának. Már nagyon várják, hogy menjünk kirándulni a telet nem szeretjük. Előszedtem a vékonyabb ruhákat, kabátokat. Reméljük hamarosan szükség is lesz rájuk. A férjemet ismét berendelték a munkaügyibe, de ez a lehetőség sem jött össze sajnos, ezren várnak egy helyre...

Szép tavaszias hetet kívánok!

Üdvözlettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2012.02.20. 11:57 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Túl vagyunk a nagy farsangi mulatozásokon, elég is volt belőle ennyi.

Óvodában, iskolában, mindenütt őrület. Igaz, én magam részéről sajnos nem vagyok túl mulatozós fajta...talán ezért szenvedek februárban,de azért túlélhető...

Még mindig nincs megoldás a lakásproblémánkra és ez nagyon félelmetes.

Megyünk az utcára hamarosan...? Nincs semmi lehetőség a szabadulásra ebből az ördögi körből. Nem tudom mi lesz velünk, kétségbe vagyok esve. Főként a gyerekek miatt bár én se mennék szívesen híd alá aludni, se hajléktalan szállóra. Nem történik semmi és én is leálltam, mintha béna lennék, nyomasztó helyzet, nem kívánom senkinek.

Igaz, Isten bármit megtehet és az Ő gondolatai nem a mieink, de most nem tudom, hogyan lesz tovább. Bízom benne, hogy nem hagy elveszni minket, látja a bajainkat, de valami miatt vár vagy én úgy látom, hogy egy helyben topogunk, majd kiderül hamarosan.

Kicsit szomorkodom amiatt is, hogy lejár az egy évünk lassan az Alapítványnál...nagy érvágás lesz, ha nem kapjuk már a támogatást. Bele se merek gondolni. Nem panaszkodni akarok, de más témám nincs úgy tűnik jelen helyzetben. Kérem, ne haragudjanak a kedves Olvasók! A hétvégére nagy hó esett, de már el is olvadt mára nagy része. A gyerekekkel voltunk kinn szánkózni, hóembert építeni, most szombat délután közösen házimunkát végzünk, főzünk, kicsit pihenünk.

Szép hetet kívánok tisztelettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2012.02.11. 09:02 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Elég nehéz hetünk volt ismét. A gyerekek még végig otthon voltak, de úgy tűnik, sikerült kimászniuk a betegségből. Most én vagyok a soros, alig tudok fönn lenni, de nem tehetek mást, nem feküdhetek sajnos, pedig nagyon jól esne. Kétségbe vagyok esve, mert sehogy sem alakul az életünk, nem tudom hová költözünk egy hónap múlva. Nem tudom miből költözünk... Semmit nem tudok!

A héten a férjemnek a munkaügyibe kellett mennie, megcsillant a remény, hogy lesz valami...de semmi. Még egy tanfolyamról is lecsúszott sajnos, pedig jó lett volna, semmi nem jön össze mostanában. A gyerekekkel készülünk itthon a farsangra, már nagyon várják. Sikerült ismerősöktől kölcsönkérni jelmezt, így az hála Istennek nem kerül kiadásba. Hétvége felé kimerészkedtünk szánkózni, hóembert építeni, de a nagy hideg miatt nem sok időt töltöttünk a szabadban. Félek, hogyha újra megfáznak, kezdődik minden elölről.

Sajnos gyenge az immunrendszerük.

Most hétvégén mosok, főzök, takarítok, amit hét közben nem sikerül elvégezni, azt ilyenkor pótolom. Sütöttünk a gyerekekkel egy kis sajtos pogácsát, hamar el is fogyott. Még egy kis meglepetést kéne csinálnom, mert a nagyobbik lányom szülinapja lesz, de azt csak akkor lehet, ha elalszanak.

Tisztelettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2012.02.03. 13:06 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Sok jó dolog nem történt velünk, inkább csak feszültség és aggodalom van itthon a jövő miatt. Még mindig nem tudom, hová költözünk, pedig egy hónapunk van hátra... Márciusban menni kell akár esik, akár fúj.

Még csak költöztetőre se tudtam félretenni pénzt, annyira nincsen.

Nagyon aggódom a jövő miatt, azt gondoltam, sikerült találni valami megoldást több hónap alatt, de nem. Albérletet fizetni nem tudok, még a rezsit is nehezen, egy kis fizetésből. Most is alig maradt pénzünk a számlák befizetése után, ráadásul a gyerekek második hete betegek, gyógyszerre megy el minden forintom.

Már nagyon várjuk a támogatást, hogy egy kis jobb étel kerüljön az asztalra. Sajnos hamarosan vége, amibe szinte nem is merek belegondolni. Akkor végünk lesz. A férjem is sokat betegeskedik, nem kap állást, ami egy ördögi kör.

Az oviban a farsangra készülünk, az is mindjárt itt van, most úgy tűnik, rohan az idő. A nagy hidegnek és a közelgő hónap nem örülünk, még nehezebb lesz minden. A közlekedés, az élet. A gyerekek várják a havat, én utálom, nincs mit tenni.

Itthon is rengeteg vesződséggel jár majd a havazás, olyan sok a takarítandó területünk, előre félek tőle. Na mindegy, majdcsak megoldjuk közös erővel.

Szép hetet kívánok mindenkinek!

Tisztelettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2012.01.24. 08:59 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Ennek gyakorlatilag örülni kéne, de most mégsem tudok örvendezni az idő rohanásán. Két hónap múlva ki kell költöznünk az albérletből, és még fogalmam sincs, merre tovább. Egy fizetésből képtelenség lakbért fizetni, és az árak nagyon magasak sajnos. Voltam bent ismét az önkormányzatnál is, de nem tudnak segíteni érdemben. Oldjam meg, de nem megy olyan könnyen. Sokat álmodozom róla, hogy egyszer gyönyörű szép saját otthonunk lesz, aminek lassan a reménye is szertefoszlik. De nem panaszkodni akarok, azzal nem jutunk előbbre, de jelen helyzetben ez a központi témám, amit nem tudok megoldani, és semmi megoldást nem látok. Imádkozunk, hogy Isten könyörüljön már meg rajtunk. Annyit szenvedünk, idegeskedünk. Jó lenne kicsit pihenni, megnyugodni.

Jártunk a héten oviba, én rohanok a munkahelyemre meg vissza. Elég taposómalom minden napunk. Örülök, ha boltba bejutok hét közben, aztán szinte semmi említésre méltó dolog nem történik. Este hazajutunk, nagy nehezen eszünk, fürdünk, alszunk, reggel korán indulás. Hétvégén Mamáéknál voltunk játszani, kikapcsolódni. Fizikailag nem pihentünk, de lelkileg, szellemileg kicsit frissültünk és ez jó volt. Itthon torlódik a sok munka, majd talán most hétvégén nekilátok és jutok valamire.

Szép hetet kívánok!

Tisztelettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2012.01.18. 10:57 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Sok változás nincs szürke kis életünkben előző írásom óta. Rohanunk mindig mindenhová. Illetve reggel az óvodába, munkahelyre, este haza. Ez a program. A gyerekek elég nyűgösek, félek, betegek is lesznek ismét. Hétvégén a rokonoknál voltunk, ott sokat játszottak, szaladgáltak. Sütöttünk pogácsát, nagyon örültek neki a lányok. Itthon sok a házimunka, szinte csak szombaton próbálom utolérni magam. A munkahelyemen is elég nagy a hajtás, már készülődünk a farsangra lelkiekben. Jelmezeket gyártunk mindenkinek. Sajnos még mindig probléma a közelgő költözés. Nincs hová, és fogalmam sincs mi lesz velünk. Még annyi pénzünk sincs, hogy egy autót fogadjunk, aki elviszi a dolgainkat valahová. Teljesen reménytelen a helyzet, elkeserítő!

Eddig reménykedtem, de annyi a gond, hogy már minden erőm elszáll. Gondolkodom éjjel és nappal. Minden szabad pillanatomban, de hasztalan. Tudom, Istennek terve van az életünkkel és minden az Ő akaratából történik, ezért próbálom összeszedni magam.

Szép hetet kívánok!

Üdvözlettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2012.01.09. 11:55 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Kicsit nehezen rázódtunk vissza a hétköznapokba az ünnepek után, de végül is sikerült. A gyerekek még mindig nyafognak reggelente a szünidő után, hogy korán kell kelni. Igaz, nekem sem esik jól. Jó volt Karácsonykor találkozni a családdal, bár mindenki tele van gonddal, jó volt látni egymást. Most ismét nem találkozunk egy ideig sajnos, nagy a távolság. Én folyamatosan dolgozom, persze ha éppen nem beteg egyik gyerek sem. Most még bírjuk, immár a második hete járunk oviba.

Kaptunk rokonoktól gyerekruhákat, örültek a lányok a héten ismét!

Megérkezett a támogatás is, hála Istennek! Vásároltam a számlára a hétvégén, mert hétköznap szinte a boltba se jutok el a gyerekektől, vagy ha bemegyünk, bömbölnek minden butaság miatt. Rágó, pez cukorka stb. Még mindig nem tudom, hová megyünk néhány hónap múlva... Költözni kell, de nem jön össze semmi lehetőség. Nagyon aggaszt a dolog, rengeteget gondolkodom rajta, hogy mi lesz velünk, hová megyünk két gyerekkel?

Bízom benne, hogy az Úr megsegít minket, hiszen még sohasem hagyott magunkra a bajban. Sajnos a férjemnek továbbra sincsen munkája, pedig az némi segítség lenne a bajban. Érdeklődtünk több áruházban ismét, de sehol nincs fölvétel. Nagyon nehéz egy minimálbérből éldegélni. Nem is tudom, mit tegyek, hogyan segítsek a családomon.

Üdvözlettel és tisztelettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2011.12.28. 09:22 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Elmúlt a Karácsony, amire annyit készültünk. Egész héten munka volt, itthon pedig este folytattam. Takarítás, mosás, hogy minden tökéletes legyen az Ünnepre. Az utolsó napokban bevásároltunk, föladtam a számlákat, hogy időre beérkezzenek. A gyerekeknek vettük kis meglepetést, de a karácsonyfa majdnem lemaradt. Egy kedves ismerőstől kaptunk utolsó nap délben egy szép kis fenyőt, nagyon boldogok voltunk. Sajnos nem fért be a költségvetésbe egy több ezer forintos fa. Ez van.

A gyerekek nagyon boldogok voltak. A két Ünnep között is munka van sajnos, a lányok mennek a Mamáékhoz a szünidőre. Reménykedünk, hogy az új év kicsit könnyebb lesz, kevesebb fájdalommal, kevesebb nélkülözéssel. Persze nem tudhatjuk, a jövő mit tartogat számunkra.

Itthon szilveszterezünk, nézzük a TV-t, ha lesz benne jó műsor, ha nem, beszélgetünk, játszunk. Csinálunk egy kis rágcsálni való pogácsát, és nem esünk túlzásokba, mert nem tehetjük! Várjuk az Új Esztendőt reménykedve, kicsit félszegen.

Jó óévbúcsúztatást és vidám, boldog új évet kívánok mindenkinek családom nevében is!

Tisztelettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2011.12.18. 09:50 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Egész héten reménykedtem, de péntekre ismét lebetegedtek a lányok.

Sajnos nem lehettünk ott az ovikarácsonyon, pedig nagyon várták. A nagyobbik lányom rengeteg verset megtanult, csak mondja, mondja, de majd Szenteste előadja őket a családnak, ha már az oviról lemaradt. A sok befizetnivaló után alig maradt pénzem, így nagy ünneplést nem tudunk csapni. Élelmiszert, kis linzert vásároltam a gyerekeknek meg egy olcsó bejglit... Hála Istennek, hogy még kapjuk ezt a támogatást!

Bele se merek gondolni, mi lesz, ha véget ér!  Se fenyőfát, se ajándékot nem tudok venni sajnos idén, ilyen még nem fordult elő. A lányok nagyon várják a karácsonyfát, talán majd ágakat próbálok összekötözni valahogyan, és azt tesszük be a szobába. Akartam készülni a Karácsonyra, többször tettem is félre néhány ezer forintot, de mindig kellett gyógyszerre vagy egyéb S.O.S. dologra.

A téli szünetben dolgozom, a lányok részben a férjemmel, részben a mamánál lesznek, ha minden jól megy.

Én sem voltam túl jól a hétvégén, így a takarítás, az ünnepi készülődés eltolódott. Esténkét próbálom majd pótolni, ami a hétvégére volt tervezve. Az a gond, hogy mire hazaérek, alig élek, de erőt kell venni magamon. Egész héten váruk a Tündért, de végül is nem érkezett meg. Nehezen értik meg a lányok, hogy miért nem tud eljönni hozzánk, amikor olyan szépet festettek, és "írtak" neki. Sajnos rengeteg szegény család van, én megértem, de titkon reméltem, hátha csoda történik velünk, hiszen olyan nyomorultak vagyunk. Ez most elmaradt, de valahogy túléljük. Ha cseng a telefonom, vagy a kapucsengő, azért rohannak, hátha mégis Ő jött...

Próbálunk az Ünnep lényegére koncentrálni, a külsőségek nem annyira fontosak, csak néha úgy gondoljuk, hogy ez kell.

Mindenkinek szép Ünnepet, és türelmes készülődést kívánok!

Tisztelettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2011.12.12. 10:25 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Nagyon fárasztó volt az elmúlt hetünk. A munkahelyemen karácsonyi készülődés, az óvodába megérkezett a Mikulás a gyerekek nagy örömére, most már ők is Karácsonyra tanulnak, gyakorolnak. Sok a program, amin részt kellene venni, de kevés az időnk... Mindig rohanunk sajnos.

Itthon is próbálok haladni a munkámmal, bár igen lassan sikerül.

Elkezdtem a takarítást szépen beosztva eltart Karácsonyig is akár...

Hétvégére rokonokhoz voltunk hivatalosak utómikulás ebédre. A lányok nagyon örültek, de nekem torlódik a házimunka már egy ideje. Kaptak mikuláscsomagot, kis meglepetést, jót játszottak. Kell egy kis kikapcsolódás a rohanó hétköznapokból, de néha még ez is gondot jelent.

Szeretnék haladni, haladni, haladni... De nem megy... Csináltunk a lányokkal egy próba mézessütit, nagyon jól sikerült, el is fogyott hamar. Ha lesz energiám, talán megcsináljuk az Ünnepre. A héten fogászatra is kellett mennem, ismét nagyon fájt egy fogam, ki kellett húzatni. Tüdőszűrésre is hivatalos voltam, minden napra jutott valami jó program. A lányok már nagyon unták, hogy szinte nem is látnak, csak hajnalban. Munka után vásárolgatunk, bár nagyon nehéz, mert nyűgös a kisebbik lányom. Karácsony előtt néhány nappal már nem szeretnék üzletbe menni, mert elviselhetetlen, amit az emberek csinálnak.

Mindent megvenni bármi áron. Szinte képesek eltaposni a másikat, mert mindenki siet ugyan, de minden kellene. Szörnyű egyszerűen! Mi csak szerényen ünnepelünk, ajándék még nincsen a láthatáron, annyi a fizetnivaló. Úgy tűnik karácsonyfát se tudunk venni idén... Talán fenyőgally lesz.

Még reménykedünk, hátha jön a Jótündér, és széppé varázsolja az Ünnepünket, de eddig nem jelentkezett. Nagyon várjuk minden pillanatban, hátha telefonál. Izgalmas program!

Üdvözlettel és tisztelettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2011.12.06. 15:05 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Ez a hét szinte csak a Mikulásról szólt. Otthon, az óvodában, mindenütt. Írták a lányok a levelet, rajzoltak fáradhatatlanul.

Közben menetrend szerint jött a betegség, láz… Két hetet se bírunk ki lassan orvos nélkül. Nem tudom, miért ilyen betegesek... Kapják a vitamint, gyümölcsöt is esznek, főtt ételt is minden nap. Most a kisebbik lányom füle fájt, mindkettő lázas, nyűgös. Holnap már menni akarnak oviba, mert megy a Mikulás... De betegen nem valószínű, hogy megyünk. Ma este ide is megérkezett, volt nagy öröm. Kaptak a lányok mikuláscsomagot, és egy kis játékot, mert az nem maradhat el. Sajnos a levélben írt dolgokat nem tudtam megvenni, de így is örültek.

Átpasszoljuk a Jézuskának. Hátha Ő elhozza. A Neo fm jótündérünk sajnos nem jelentkezik, pedig több levelet is írtunk neki... Kértük, hogy gyere… gyere... mentsd meg a Karácsonyunkat, de nem válaszol, ez van. Biztosan nagyon sok levelet kapott. Valahogy most idén úgy éreztem, hogy eljön hozzánk, és hoz ajándékot, és szebbé teszi az Ünnepet. Igaz, a Karácsonynak nem a külső pompa a lényege, ha lélekben ünnepelünk, azt nem veheti el senki. Ehetünk párizsis kenyeret vagy margarint, akkor is Ünnep van. A munkahelyemen elég nagy a hajtás, sajnos itthon szinte semmire nincs erőm. Amikor haza érünk, fürdünk, vacsorázunk, alszunk, sok esemény nem történik velünk. A lányok elég nyűgösek utazás alatt, nehéz velük, pedig másfél óra az út. Több átszállással. Hétvégén pogácsát sütöttünk, takarítottunk. A mai nap megkaptuk a támogatást is, holnap igyekszek egy bevásárlást beilleszteni valahogy a napba. Előfordul a nagy rohanásban, hogy még a boltba is alig jutunk el.

További szép karácsonyi készülődést kívánok!

Tisztelettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2011.11.28. 13:16 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Mozgalmas hetet tudhatunk a hátunk mögött. Szinte csak rohanás, rohanás, rohanás… Hivatalos ügyeket kellett intéznem az önkormányzatnál, próbáltam segítséget kérni a lakhatási probléma megoldásában, de továbbra se tudtak mondani semmit.

Nem tudom mi lesz velünk, az idő megy, mi meg egyhelyben toporgunk.

Imádkozom, hogy az Úr segítsen rajtunk, mert a saját erőnkből semmik vagyunk! A gyerekeknek változatos óvodai programjaik vannak, oda rohantam munka után, de muszáj!

Hála Istennek ezt a hetet kibírtuk betegség nélkül, már ez is nagy szó nálunk! Gőzerővel készítik a rajzokat a Mikulásnak és a Jézuskának, már teljesen bele vagyunk fáradva az alkotásba, legalábbis én, mert ide-oda írnom kell, postázni stb...

Remélem, szép Ünnepük lesz, bár nagyon szerény a mostani állás szerint. Írtunk levelet a Neo fm. Jótündérnek is, hogy jöjjön el hozzánk, de biztosan sokan várják, várnák. Úgy néz ki, hogy a hűtőnk teljesen tönkre ment, most majd csak kint tudok valahogyan hűteni az ablakban, mert egyhamar nem tudunk venni használtat se sajnos. Mindig jön valami baj, vagy kellemetlenség.

Kis örömünk is volt a hétvégén. Meghívást kaptunk egy szülinapi összejövetelre. Volt sok sütemény, üdítő... Nagyon boldogok voltak a lányok, és mi is, kikapcsolódtunk 1-2 órára a gondjainkból. Nagyon jó volt! A héten van Advent első vasárnapja. Remény és várakozás él a szívünkben. Mindenkinek szép Ünnepi előkészületet kívánok, főként lélekben!

Tisztelettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2011.11.17. 13:08 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

A változatosság kedvéért a héten ismét az orvost jártuk. Először egyik, majd mindkét gyerek beteg lett. Még alig gyógyultak meg, és máris sikerült összeszedni egy újabb kiadós betegséget. Köhögés, láz, fülfájás, szemgyulladás. A hét elején a férjem volt velük, aztán mától már át kellett vennem a terepet. Sajnos ismét táppénzre vettek. Mi még azt a néhány napot is megérezzük, de nincs mit tenni a gyerek az első, minden előtt. A férjem a gyerekfelügyelet mellett szabadidejében a lehulló rengeteg falevelet gereblyézte össze, rakta zsákokba. Mostanában kerti munkában esetleg hétvégén tudok segíteni neki, mert sötétben indulunk reggel, és sötétben jövünk haza délután.

Lakhatás ügyben sajnos még mindig nincsen semmi jó hírem. Voltam bent az önkormányzatnál, de nem tudnak segíteni. Fogalmam sincs, hogy mihez kezdünk. Az idő telik, és nincs megoldás. Itt már tényleg csak a csoda segíthetne! A héten kaptam értesítést, hogy el kell kezdenem a diákhitel törlesztésemet, mivel lejárt a gyes. Ez a plusz 4100 Ft kiadás havonta teljesen kikészített. De azért ismét ért öröm is minket a héten, egy kedves ismerőstől kaptunk a gyerekeknek ruhákat, harisnyanadrágokat. Nagyon boldogok voltak, szeretnek ruhát próbálni.

Más jelentősebb eseményről nem tudok beszámolni.

Tisztelettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2011.11.07. 12:55 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

Az elmúlt héten bár őszi szünet volt mi mentünk óvodába, dolgoznom kellett, mivel nyáron elfogyott az összes szabadságom. Hála Istennek, most úgy tűnik, túl vagyunk az elhúzódó betegségen, kicsit még köhögnek a lányok, de mindenki tűrhetően van.

Tervezzük, hogy hétvégén elutazunk a Mamáékhoz, mert a négy napos ünnep alatt nem volt pénzünk vonatjegyre. Nem tudtunk menni sehová.

Már nagyon vágyakoznak a gyerekek, régen voltunk otthon. Folyamatosan gondolkodom, hogyan oldjuk meg az életünket, a lakásproblémát, de semmi nem jön össze sajnos. Bele se merek gondolni, mi lesz velünk, ha nem történik valami csoda, aminek az esélye napról napra kisebb... Ideges és türelmetlen vagyok sajnos a felgyülemlő gondok miatt. A héten ismét voltam a fogászaton, lassan elfogynak a fogaim, de nem merem kivárni most már amíg nagyon fáj, a múltkor megszenvedtem vele.

A héten megkaptuk a támogatást is, vettem a gyerekeknek egy kis finomságot, mert így hó végén már alig van valami a hűtőben, és a polcok is üresek. Most egész héten egy új játék után vágyakoztak, amit valakinél láttak: egy puha kis szőrpamacs, ami különböző hangokat ad ki. Nagyon aranyos! Megnéztem a játékboltban...gondoltam jó ajándék lenne Karácsonyra, de nagyon elszomorodtam, mert 9000 Forintba kerül!

Ennyi pénz az egész Ünnepre nem jut sajnos, biztosan nagyon csalódottak lesznek, hogy nem kapják meg a pamacsot, de nem tudom megoldani sehogyan. A boltba megérkeztek a csoki mikulások, és a szaloncukrok, így minden bevásárlás nagyon nehéz. Nem mindig értik meg, hogy nincs rá pénzem. Most készülnek levelet írni a Mikulásnak, hogy időben legyenek.

Talán most ennyit írnék. Szép napokat kívánok!

 

Tisztelettel:

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

A Füredi család naplója

2011.10.31. 14:46 gyea

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

 

A helyzetünk szinte változatlan előző naplóbejegyzésem óta. A gyerekek folyamatosan betegek. Vagy egyik, vagy a másik. Most a héten mindketten itthon voltak a férjemmel. Alig járunk oviba, mindig belázasodnak, köhögnek stb. Tegnap éjjel már én is 39 fokos lázzal küszködtem, de úgy tűnik a nehezén túl vagyok. A férjem is kapja a folyamatos utánpótlást bacilusokból. Kapják a multivitamin szirupot, és főként mióta van ez a támogatás, hála Istennek gyümölcsöt is tudok venni nekik, és mégis mindig baj van!

A lányok már azon gondolkodnak, hogy mit kérjenek a Mikulástól és a Jézuskától. Már néhány rajz el is készült, amit majd postáznom kell.

Időben akarják megírni a leveleket, mert tavaly késett a posta és nem éppen a kívánságok voltak a fa alatt.

Igényeink lennének, de sajnos jelen pillanatban még a napi megélhetés biztosítása a fő cél. Persze valahogyan fogunk venni ajándékot, de sajnos nem biztos, hogy azt, amit áhítanak. Még mindig nem tudom, mi lesz velünk hamarosan, ha el kell költözni innen. Voltam bent az önkormányzatnál, szociális lakáspályázat nincs kiírva, és nem is várható a jövőben, teljesen el vagyok keseredve, nem tudom mitévő legyek. Albérletet egy fizetésből nem tudunk fizetni, reménytelen a helyzet, csak a csoda segíthet. Naponta imádkozom az Úrhoz, hogy könyörüljön meg rajtunk, ne engedje, hogy az utcára kerüljünk! Bízom Benne, hogy nem hagy magunkra minket. Nagyon nehéz helyzetekben sohasem hagyott a saját nyomorúságunkba, hanem valami módon fölemelt és megszabadított a szenvedéstől... Ebben reménykedem most is, hogy a segítségünkre siet, mert már nagyon elfáradtunk!

Tisztelettel:

 

Füredi Tiborné

Szólj hozzá!

Címkék: család napló füredi

süti beállítások módosítása