Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Mától megkezdődött a téli szünet, de jó együtt lenni! Játszunk, teszünk, veszünk minden félét csinálunk.

Nem sokára itt a Karácsony is, sokan ígérték, hogy segítenek kis-apró játékokkal stb., de nem lesz abból semmi, mivel azóta sem jelentkeztek. Nem vagyok bánatos, csak nem értem mi történt. Nem is foglalkozom a kérdéssel, mert hát kunyerálni meg nem fogok.

Apuka dolgozik még három napot, és vége a cégnek, hogy mi lesz a lakás hitellel, és velünk nem tudom még… Egyáltalán nincs ünnepi hangulatom keserű vagyok, és szomorú, csalódott és megfáradt!

A gyerekek jól vannak, a héten senki nem betegedett meg. Örülnek, hogy itthon lehetnek. Aranyosak voltak, mert Én tudom, hogy vettek egymásnak csokoládét, becsomagolták és majd a fa alá kerül. Mindenki külön-külön titokban tartja.

Én már szeretnék mindenkinek kellemes ünnepeket és boldogabb új évet kívánni!

Tisztelettel:

Lencsés Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten is történt nálunk ez meg az, mint mindig.

Mariann volt ultrahangon, sajnos nem lettek jók az eredmények, be küldte az orvos a megyei kórházba ********-ra de nem megy, csak majd az után, hogy visszament a rendszeres, saját orvosunkhoz 12.19-én. Majd ő meg mondja, hogy mitévők legyünk.

Violának is meg lett a labor eredménye, hála Istenek jók lettek, nincsen most gond a veséjével, de sokat fájlalta, gondolom az időjárás miatt.

Voltam én is a körzeti orvosunkhoz vittem az eredményeimet, mindent beirkált a gépébe, most egyelőre nincsen más teendő, az ünnepek miatt várnunk kell türelmesen a tüdőgondozói eredményre sajnos.

De nem jutottunk előrébb, mert a lapockám még mindig szúr, fáj, nehezen veszem a levegőt, és a nyakamat is mintha fojtaná valami.

Voltam a polgármesteri hivatalban is, a férjemnek szerettem volna intézni a bérpótló juttatást, és majd munkát, de sajnos elutasítottak, nem lehetett.

Ugyanis mivel 2011-ben nem volt bedolgozva 30-napja, így nem jár neki. Munkát meg azért nem adhatnak neki a hivatalnál, mert nem neki jár a bérpótló juttatás, hanem nekem, de én már ledolgoztam a kötelező 30 napot. Azt mondta a hölgy még, akinél voltam, hogy várjunk januárig türelmesen, hátha lesz lehetősége a férjemnek is dolgozni közmunkán.

Hát ki tudja még milyen változások lesznek januárban. Azt mondja a közmondás is: türelem rózsát terem!

A hétvégén voltak itthon Kati lányomék is, azt monda talán kilátásban van, hogy lesz kisbabája, de ez még a jövő titka! Meg hoztak egy kis moslékot, szárazkenyeret a malackáknak. Az unokámmal is beszéltem telefonon a kis rosszcsonttal és nagyon szeretne már jönni hozzánk.

A férjemnek volt a héten egy kis maszek munkája, és tudtunk venni egy pár napra való élelmet, meg a kismalacoknak egy kis korpát.

Tüzelőnk az még nincsen sajnos, kis vékony gallyakkal próbálunk meleget varázsolni estére, de ez is több mint a semmi, csak sokat koszolunk vele és füst van!

Hát ennyi történt a héten a családunkban.

Maradok tisztelettel, köszönettel:

Szellő Pálné Éva

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez volt az utolsó hét a suliból és az oviból. Már nagyon várták a gyerekek a téli szünetet jó lesz nekik egy kis pihenés. Alíz egy kicsit szomorú, hogy tél van ugyan, de nem esett még a hó. Én nem vagyok annyira, mert így legalább nem kell havat lapátolni. Pénteken a kultúrházban volt egy kis színházi előadás, én is elmentem a gyerekekkel, nagyon élvezték. Még Emma is végignézte, csak a végén kezdett el egy kicsit ficánkolni, amikor meggyújtották a színpadon a gyertyát és Ő minden áron fel akart menni, hogy elfújja. Ma volt az óvodában a karácsonyi műsor. Szilviék verset és éneket mondtak. Alízék pedig egy mesét adtak elő. Az óvónők pedig bábelőadással kedveskedtek a gyerekeknek. Már nagyon várják a gyerekek itthon is a karácsonyt. 

És előre is kívánok mindenkinek nagyon boldog békés karácsonyi ünnepet!

Tisztelettel:

Pásztor Józsefné és családja

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Egész héten reménykedtem, de péntekre ismét lebetegedtek a lányok.

Sajnos nem lehettünk ott az ovikarácsonyon, pedig nagyon várták. A nagyobbik lányom rengeteg verset megtanult, csak mondja, mondja, de majd Szenteste előadja őket a családnak, ha már az oviról lemaradt. A sok befizetnivaló után alig maradt pénzem, így nagy ünneplést nem tudunk csapni. Élelmiszert, kis linzert vásároltam a gyerekeknek meg egy olcsó bejglit... Hála Istennek, hogy még kapjuk ezt a támogatást!

Bele se merek gondolni, mi lesz, ha véget ér!  Se fenyőfát, se ajándékot nem tudok venni sajnos idén, ilyen még nem fordult elő. A lányok nagyon várják a karácsonyfát, talán majd ágakat próbálok összekötözni valahogyan, és azt tesszük be a szobába. Akartam készülni a Karácsonyra, többször tettem is félre néhány ezer forintot, de mindig kellett gyógyszerre vagy egyéb S.O.S. dologra.

A téli szünetben dolgozom, a lányok részben a férjemmel, részben a mamánál lesznek, ha minden jól megy.

Én sem voltam túl jól a hétvégén, így a takarítás, az ünnepi készülődés eltolódott. Esténkét próbálom majd pótolni, ami a hétvégére volt tervezve. Az a gond, hogy mire hazaérek, alig élek, de erőt kell venni magamon. Egész héten váruk a Tündért, de végül is nem érkezett meg. Nehezen értik meg a lányok, hogy miért nem tud eljönni hozzánk, amikor olyan szépet festettek, és "írtak" neki. Sajnos rengeteg szegény család van, én megértem, de titkon reméltem, hátha csoda történik velünk, hiszen olyan nyomorultak vagyunk. Ez most elmaradt, de valahogy túléljük. Ha cseng a telefonom, vagy a kapucsengő, azért rohannak, hátha mégis Ő jött...

Próbálunk az Ünnep lényegére koncentrálni, a külsőségek nem annyira fontosak, csak néha úgy gondoljuk, hogy ez kell.

Mindenkinek szép Ünnepet, és türelmes készülődést kívánok!

Tisztelettel:

Füredi Tiborné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Sajnos a két kicsi és Réka lányom beteg, Cinti lányom tegnap jött haza az edzőtáborból, Sanyinak most van az évértékelő ünnepi vacsora az egyesületben, ahová a legjobb sportolókat hívták meg, Cintinek szerdán lesz! Réka sajnos a betegsége miatt nem tudott menni. Még mindig nem tudok főzni, ráadásul mindenünk tönkre megy, a hűtő, sőt úgy néz ki, hogy a bojler sem jó. Nem tudok venni fenyőfát, se szaloncukrot, ajándékról nem is beszélve, le vagyok maradva a hitellel, és a rezsivel. Nagyon félek, hogy kikapcsolnak mindent, és az utcára kerülünk! Már nem tudom mit tegyek!

Boldog karácsonyt mindenkinek!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Hát megvolt a hétfői élménybeszámoló, nagyon élvezték a cirkuszt. Még Szilvi is végigülte az egészet, pedig nagyon hosszú volt 2,5 órán át az előadás. Bár már a végén nagyon ficánkolt az óvónő szerint, de végignézte. Alíz még DVD-t is nyert, de az ott maradt az óvodának. A sütés is egész jól sikerült, de volt olyan keksz, amit legalább háromszor is le kellett darálni, mert Emma az asztalon ült, és folyamatosan visszarakta a tésztát a darálóba. De nem bántam, mert segítettek nekem, és így élvezetesebb volt az egész, és hamar kész voltam. Este a csizmák is kikerültek az ablakba és már reggel felkelve az ablak volt az első útjuk. Szerdán lett volna Alíznak az utolsó úszás, és akkor lett volna a bemutató, hogy mit tanultak, de ez sajnos nem jött össze, ugyanis reggelre kötőhártya-gyulladást kapott. Másnapra Szilvi és Emma is elkapta tőle. De hétfőn már mehetnek oviba mind a ketten.

Tisztelettel:

Pásztor Józsefné és családja

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon kellemesen teltek az elmúlt napok. A gyerekek szorgalmasan tisztították a csizmájukat, hogy a télapó meglepje őket, amivel sikerrel is jártak. Aztán megírták a levelet a Jézuskának is, persze a mi segítségünkkel. Sajnos nem tudom mi lesz ebből, mert elég rosszul állunk pénzügyileg, és nagyon sajnálom őket, mert nem tehetnek semmiről.

A lakáshitelünket, ha nem tudjuk kifizetni, akkor januárban felmondják, így nem tudom mi lesz velünk, tanácstalanok vagyunk. Valószínűleg megyünk az utcára.

Röviden ennyi történt az elmúlt napokban.

Tisztelettel:

Szász József

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hetünk is zsúfolt volt, mindig mentünk valahová.

Palinak menni kellet a munkanélküli központba, Mariann és én mentünk vissza a nőgyógyászatra, én nekem menni kellet vissza a kardiológiára is.

Volt mikulásünnepség is, a polgármester rendezte a gyerekeknek. Kaptak csomagot és szaloncukrot.

Az unokám is volt az ünnepségen, nagyon tetszett neki, hogy énekeltek verseltek, szólt a zene, és örült, hogy Ő is kapott csomagot és szaloncukrot.

Ádám fiamnak már jó nagy volt a haja, így Mariann elvitte modellnek magával a fodrászatba.

Gyógyszereket is voltam íratni a héten a körzeti orvosnál. Évának és magamnak is, meg Violának beutaló kellet a laborba. Mariann, és én voltunk a bőrgyógyászaton is a szemölcsök végett, jóindulatúak, sebész leszedheti őket.

Hát erre majd csak már akkor kerítenénk sort, ha jobb időjárás lesz.

Violának is letudtuk a laborvizsgálatot, eredmény majd csak hétfőn lesz készen.

El szerettem volna még menni a betegjogi képviselőhöz, mert sokan nem hagynak békén ezzel a Viola üggyel!

Rengeteg emberrel beszélek, ahogyan járjuk a vizsgálatokat, hogy szervhiányos Viola, mivel kivették az egyik veséjét, és járna neki az emeltszintű családi pótlék, a közgyógy, és a kedvezményes utazás.

Sokan azt mondják, ne hagyjam annyiban, mert az orvos nem mond igazat nekem. Szóval nem hajlandó kitölteni a papírt, mert ez nem tartós betegség, egy vesével is lehet teljes életet élni, azt mondta nekünk még áprilisban, és visszaadta a papírt kitöltetlenül.

A lényeg az, hogy nem volt aznap ügyfél fogadás nála, mert szabadságon volt. Egy telefonszám volt kirakva az ajtajára, amin el lehet érni sürgős esetben a betegjogi képviselőt.

A hétvége megint eltelt a szokásos munkákkal, és favágással, mert kaptunk kis gallyakat, azt vágtuk össze.

Igen jól jött, mert már nem volt tüzelőnk.

Sajnos napi szinten problémát okoz a meleg légkör megteremtése a házunkban a gyerekeknek.

A férjemnek még mindég nincsen állandó munkája és jövedelme, ez eléggé elszomorító, mert kilátástalan így a helyzetünk.

Még jó, hogy van az Alapítványtól ez a segítség, nagyon sokat jelent családunk számára.

Ennyit szerettem volna leírni erről a hétről.

Köszönettel és Tisztelettel:

Szellő Pálné Éva

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon fárasztó volt az elmúlt hetünk. A munkahelyemen karácsonyi készülődés, az óvodába megérkezett a Mikulás a gyerekek nagy örömére, most már ők is Karácsonyra tanulnak, gyakorolnak. Sok a program, amin részt kellene venni, de kevés az időnk... Mindig rohanunk sajnos.

Itthon is próbálok haladni a munkámmal, bár igen lassan sikerül.

Elkezdtem a takarítást szépen beosztva eltart Karácsonyig is akár...

Hétvégére rokonokhoz voltunk hivatalosak utómikulás ebédre. A lányok nagyon örültek, de nekem torlódik a házimunka már egy ideje. Kaptak mikuláscsomagot, kis meglepetést, jót játszottak. Kell egy kis kikapcsolódás a rohanó hétköznapokból, de néha még ez is gondot jelent.

Szeretnék haladni, haladni, haladni... De nem megy... Csináltunk a lányokkal egy próba mézessütit, nagyon jól sikerült, el is fogyott hamar. Ha lesz energiám, talán megcsináljuk az Ünnepre. A héten fogászatra is kellett mennem, ismét nagyon fájt egy fogam, ki kellett húzatni. Tüdőszűrésre is hivatalos voltam, minden napra jutott valami jó program. A lányok már nagyon unták, hogy szinte nem is látnak, csak hajnalban. Munka után vásárolgatunk, bár nagyon nehéz, mert nyűgös a kisebbik lányom. Karácsony előtt néhány nappal már nem szeretnék üzletbe menni, mert elviselhetetlen, amit az emberek csinálnak.

Mindent megvenni bármi áron. Szinte képesek eltaposni a másikat, mert mindenki siet ugyan, de minden kellene. Szörnyű egyszerűen! Mi csak szerényen ünnepelünk, ajándék még nincsen a láthatáron, annyi a fizetnivaló. Úgy tűnik karácsonyfát se tudunk venni idén... Talán fenyőgally lesz.

Még reménykedünk, hátha jön a Jótündér, és széppé varázsolja az Ünnepünket, de eddig nem jelentkezett. Nagyon várjuk minden pillanatban, hátha telefonál. Izgalmas program!

Üdvözlettel és tisztelettel:

Füredi Tiborné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Közeledik a Karácsony, igyekszem széppé, jobbá tenni ezeket a napokat.

A héten nem sok minden történt, Janika itthon volt torokgyulladással, most meg Detti maradt itthon, köhög és csúnya a torka.

Ezek nem várt kiadások, de nem számít, az a lényeg, hogy meggyógyuljanak.

Apuka még egy hétig dolgozhat, aztán vége, félek, nagyon nehéz télvíz idején munkát találni.

Én elmehetnék 4 órában, de nekem senki nem vigyáz a gyerekekre, nem lehetnek egyedül, amikor van téli szünet, nyári szünet, betegség, kórház, stb. És hova mehetnék 9-13-ig, sok itt a munkanélküli, nagy iskolával is, mindegy, nehéz dió.

Apa dolgozik, kidolgozza a belét is, hogy minden rendben legyen, vagy legalább ne ússzunk el jobban.

Még az ellenségemnek sem kívánom ezt az életet, sokan nem értenek semmit az egészből, sokszor, ami kívülről látszik nem valós. De ha egy pillanatra is belegondolna, milyen lenne, ha az ő gyermeke lenne beteg, ráadásul kettő, nem beszélne butaságokat!

Tisztelettel:

A Lencsés család

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Cinti lányom tegnap ünnepelte a 14. születésnapját, holnap a serdülő válogatottal *****-ra megy edzőtáborba. Rékának tegnap versenye volt, amit megnyertek, Sanyi is rengeteget edz, heti 10-szer!

A kicsik sajnos betegek, januárban mindkettőnek mandulaműtéte lesz. Két takarítást nem fizettek ki, nagyon el vagyok keseredve, nem tudom fizetni a hiteleket és a rezsiket, félek mindent kikapcsolnak, és mivel ez önkormányzati lakás, így az utcára kerülök az öt gyerekkel! Főzni, még mindig nem tudok, sajnos a karácsony is fa és ajándékok nélkül telik! Szeretettel teli készülődést kívánok mindenkinek!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Sajnos csak az elmúlt napokban kezdtünk jobban lenni. Megtörtént az első bevásárlásunk.

Megnéztük *********on a karácsonyfát. Szinte minden nap elmegyünk este, mert a gyerekeknek nagyon tetszik.

Feleségemnek lejárt a GYED-e. Nagyon aggódunk, mert ezáltal 50.000 Ft kiesett a kasszából és közben a munkahelyéről is elküldték. Így mind a ketten állás nélkül vagyunk, három gyerekkel és hitellel a nyakunkon.

Nagy az esélye, hogy az idén még karácsonyunk sem lesz,.ez nagyon elszomorít minket, mert eddig mindig volt fenyőfánk.

Szép napot!

Tisztelettel:

Szász József

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon örültünk az újabb utalásuknak, és hirtelen azt sem tudtam mit is vegyünk, mert annyi minden kellene karácsony miatt. De majd sorba rakom, ami a fontosabb az lesz véve. Jó ez a kis jó idő, nem kell annyira fűteni, így spórolhatunk kicsit. Volt a Télapó is már az iskolában is, és nálunk is igaz a miénk elég szerény csomag volt, de annak is nagyon örültek a lányok. Sajnos nincs munka, és ez nagyon bosszantó. Férjem megint maga alatt van, és nem győzöm vigasztalni, hogy majd csak lesz valahogy. Próbálkozik, de sikertelenül. Adósságaink szaporodnak, továbbra sincs változás. Most picit megnyugodtunk ideiglenesen, hogy nem tudnak kirakni a lakásból tavaszig, az új rendelet miatt, de mi lesz utána, nem tudom?! A gyerekek nagyon várják a havat, de nem nagy valószínűség, hogy lesz karácsonyig. Pedig annyira szeretnék, de hátha lesz hó.

Üdvözlettel:

Vincze Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét szinte csak a Mikulásról szólt. Otthon, az óvodában, mindenütt. Írták a lányok a levelet, rajzoltak fáradhatatlanul.

Közben menetrend szerint jött a betegség, láz… Két hetet se bírunk ki lassan orvos nélkül. Nem tudom, miért ilyen betegesek... Kapják a vitamint, gyümölcsöt is esznek, főtt ételt is minden nap. Most a kisebbik lányom füle fájt, mindkettő lázas, nyűgös. Holnap már menni akarnak oviba, mert megy a Mikulás... De betegen nem valószínű, hogy megyünk. Ma este ide is megérkezett, volt nagy öröm. Kaptak a lányok mikuláscsomagot, és egy kis játékot, mert az nem maradhat el. Sajnos a levélben írt dolgokat nem tudtam megvenni, de így is örültek.

Átpasszoljuk a Jézuskának. Hátha Ő elhozza. A Neo fm jótündérünk sajnos nem jelentkezik, pedig több levelet is írtunk neki... Kértük, hogy gyere… gyere... mentsd meg a Karácsonyunkat, de nem válaszol, ez van. Biztosan nagyon sok levelet kapott. Valahogy most idén úgy éreztem, hogy eljön hozzánk, és hoz ajándékot, és szebbé teszi az Ünnepet. Igaz, a Karácsonynak nem a külső pompa a lényege, ha lélekben ünnepelünk, azt nem veheti el senki. Ehetünk párizsis kenyeret vagy margarint, akkor is Ünnep van. A munkahelyemen elég nagy a hajtás, sajnos itthon szinte semmire nincs erőm. Amikor haza érünk, fürdünk, vacsorázunk, alszunk, sok esemény nem történik velünk. A lányok elég nyűgösek utazás alatt, nehéz velük, pedig másfél óra az út. Több átszállással. Hétvégén pogácsát sütöttünk, takarítottunk. A mai nap megkaptuk a támogatást is, holnap igyekszek egy bevásárlást beilleszteni valahogy a napba. Előfordul a nagy rohanásban, hogy még a boltba is alig jutunk el.

További szép karácsonyi készülődést kívánok!

Tisztelettel:

Füredi Tiborné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A gyerekek készítettek adventi koszorút. Egész hét a megszokott módon telt el, semmi változás nem volt. A gyerekek iskolába járnak, és amikor itthon vannak, segítenek a fát elhasogatni, behordani. Még jó, hogy most még nincsen olyan nagyon hideg. Szombaton részt vettünk a betlehem felállításában, és a falu karácsonyfájának feldíszítésében. Délben virslivel és forró teával kedveskedtek a vendégeknek.

Tisztelettel:

A Törjék család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Elérkezett advent időszaka. Túl vagyunk a takarításon, és feldíszítettük a lakást. Sok-sok papírdíszt készítettünk Robikával esténként, és ami kész lett, rögtön fel is akasztottuk, ragasztottuk. A munka közben sokat beszélgettünk a Télapóról, a karácsonyról és kiderült az is mire vágyik az én kis "hercegem". Megírtuk a levelet a Jézuskának, nagyon aranyos volt ahogy diktálta a gondolatait.

Az óvodában meseelőadás volt. Az óvó nénik játszottak el egy aranyos mesét. Nagyon élveztük mi felnőttek is, a gyerekekkel együtt.

Már várják a Mikulást az oviba, és erre is izgatottan készülnek.

Sajnos Robika néhány napig beteg is volt. Csúnyán köhögött, és láza volt, így elvittem az orvoshoz. Éppen rosszkor jött, mert hónap vége volt, és tényleg az utolsó fillérekből váltottam ki a gyógyszereket. Jól összehúztuk azt a bizonyos nadrágszíjat, de Robika meggyógyult.

A hideg miatt elég jól fogy a tüzelő, és az erdész még nem szólt, hogy lesz ágfaszedés. Remélem nem a legrosszabb időben kell majd menni összeszedni.

Kisorsoltuk az ajándékozást. A nagyobbik húgomékat húztam. Az ajándékokon még csak gondolkodom, de venni nem tudtam még semmit. Próbálok hasznos dolgokat választani majd mindenkinek.

Hát így várjuk a karácsonyt nagy izgalomban.

Üdvözlettel:

Bíró Klára