Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

2012. 08. 31. péntek

Reggel 5-kor keltem, anyával együtt reggeliztünk. Én 6-ra mentem dolgozni, anya csinálta az ebédet. 2-re értem haza, a gyerekek, Máté és Írisz letepertek a földre, kacarásztak. Ettem, persze Írisszel egy tányérból. 4-re az iskolába, oviba kellett menni a gyerekekért. Be a boltba, majd haza. Otthon anya átnézte a könyveket, amiket aznap kaptak meg az iskolából a gyerekek. Becsomagoltak, 8-kor aludtak.

2012. 09. 01. szombat

Reggel 6-kor keltem, majd elmentem a boltba. Majd 7-kor keltettem anyát, s én elmentem dolgozni az erdőre, saját részre szedtem a fát. Jó sokat kell szednem, 3 kályhával kell majd tüzelnem. 8-kor keltek a gyerekek, reggeliztek. Írisz azzal ébredt, anya, apa hol van? Dolgozik? Igen, mondta az anyja, s így megnyugodott. 2-re értem haza, már szaladt is felém, kapkodta a kis lábait. Apa, apa, kiabált, s ugrott a nyakamba. 8-kor már mindenki aludt.

2012. 09. 02. vasárnap

Reggel már korán fent voltak a gyerekek. Lázban voltak, ma van az évnyitó. Fürödtek, öltöztek, én meg 2-ig elmentem még fát szedni. 2-re kész volt az ebéd.  Ettünk, aztán én is megfürödtem. 5-kor volt az évnyitó. 4-kor az oviban kellett lenni. Ugyanis Bettina lányom megy elsőbe. Olyan édesek voltak. Szegény el sem bírja azt a nagy táskát. Kaptak ajándékot az ovitól, majd az iskolától is. 7-re értünk haza, ettünk, s bebújtunk az ágyba. Három iskolás és két ovisom van. Nagy nehezen elaludtunk.

2012. 09. 03. hétő

Reggel 5-kor keltünk, anyával beszélgettünk, mi legyen az ebéd, meg hogy hová pakoljuk a fát. Aztán végül is döntöttünk. 6-ra jött értem a kocsi, anya főzött, a gyerekek oviban, iskolában. 2-re értem haza. Első napjuk volt az iskolában meg az oviban. Máté első nap dicséretet kapott. Dicsekedett is, mikor hazaértünk. Bettina is úgy fogadott, na apa, nekem is lesz zsebpénzem? Hát persze, ha megígértem, de jól is kell tanulnod ám! Jól fogok tanulni, apa, egyezkedett a lányom. 7-kor fürödtünk, vacsiztunk, s bebújtunk az ágyba. Még egy kicsit tévéztünk s mi is elfeküdtünk. Aludtunk is, fárasztó napunk volt.

2012. 09. 04. kedd

Reggel 5-kor keltem. Átsiettem a fuvaroshoz, s megbeszéltük a fa beszállítást az erdőről. 2-re beszéltük meg, pont akkor értem haza a munkából. A gyerekeket csak megpuszilgattam s indultam is az erdőre a fáért. 4 kanyar volt, minden kanyarnál segítettek a gyerekek pakolni. 7-kor fürödtek, vacsiztak, én fél 8-kor hoztam be az utolsó kocsi fát. Bementem a gyerekekhez és megpuszilgattam őket. Olyan édesen aludtak, hagytam is őket pihenni. 10-kor még cukrot mértünk Máténak.

2012. 09. 05. szerda

Reggel 5-kor keltem, kihordtam a fürdővizet, majd készültem dolgozni. 6-ra járok s 2-ig dolgozom. Megpuszilgattam a gyerekeket, ittunk anyával egy kávét s elmentem. 2-ig voltunk. Anya még mosott, mikor hazaértem. Mentem az oviba, majd az iskolába a többi gyerekért. 4-kor uzsiztak a gyerekek. Én meg pakoltam a fát az udvaron. A gyerekek segítettek, de inkább csak feltartottak. De nem szóltam, hadd segítsenek. 7-kor vacsiztunk, fürödtünk, 8-kor már aludtak a gyerekek. Én 9-kor bújtam ágyba, 10-kor cukrot mértünk Máténak, s elaludtunk.

2012. 09. 06. csütörtök

Reggel 5-kor keltem, nekiálltam reggelit csinálni, de közben felkelt a kislányom, s föl kellett vennem. Aztán egész végig mondogatta: apa, ne menj dolgozni, maradj velem itthon. Úgy kellett megszöknöm előle. 2-re értem haza. Rögtön jött is hozzám. Közben elmentem Evelinért az oviba, bevittem a boltba s vettem neki, amit kért. Mire hazaértünk, anya is otthon volt az iskolából. Máté is dicsekedett, hogy megdicsérte a tanár néni. Olyan boldog volt. 7-kor megfürödtünk, vacsiztunk. Aztán még pakoltam a fát az udvaron, 9-kor mentem be, addigra minden gyerek aludt. Én is megfürödtem, s lefeküdtem aludni.

Bezeli Mária                                           Miskó László

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A holnap vége felé nagyon kapkodós napjaink vannak. Bérletkártyát kellett igényelnünk Violának, és mivel hétfőn megkaptam a heti béremet és Pali is pénteken a heti utalását, így

Egy-két dolgot vásároltunk is neki a kollégiumi költözéshez.

26-án elkezdődött a háztáji földeken a krumpli ásása. Kicsit megkönnyebbültünk, hogy a férjem össze tud szedni egy kis pénz, az iskolakezdésre. Hát sajnos nem így lett, sokan kiásták kapával, és hazahordták kis kocsival,voltak akik meg nem is ásták ki, mert apró volt a termés.

Már délre itthon is voltak 8000 Forinttal. Hát ez nem sok minden négy gyerek iskolába indításához.

Évivel voltunk diákigazolványt igényelni, meg egészségügyi kiskönyvet.

Kapott 15.000 Ft iskolakezdési támogatást az önkormányzattól, mivel egyetemre megy.

09.02-én beköltöztettük Violát a kollégiumba, szülői értekezlet is volt. Csak a kollégium 5000 Forint, plusz az élelmezés, plusz a bérlet.

Hát szépen végighallgattam, és majd lesz valahogyan, mondtam magamnak. Én sem dolgozom, már letelt a két hónapom a hatórás közmunkán, így a 22.800 Forint segélyt fogom majd kapni.

Jöttek a következő héten az újabb meglepetések: Évinek elutasították a közgyógy támogatását. Olyan ez a gyerek, mintha nem is létezne, mindent megvontak tőle

Először 06. hóval a családi pótlékot, 08. hóban a MÁV kártyát, hogy 90 %-osan nem utazhat már. 09. hóban pedig a gyógyszertámogatását.

De szépen jött a telefonhívás is tegnap előtt, hogy Mariann sem jogosult a családi pótlékra, hiába tanul még, mert Ő már 20 éves.

Tehát maradt Viola, és Ádám családija, ami havonta 26.600 Forint, meg az én segélyem, meg a férjem heti bére, amit sosem utalnak tökéletesen. Sajnos a villanyszámlánk az még mindig 37.300 Forint havonta, még három hónapig. Hát ennyi kevésből nem tudom, hogyan fogok mindent megoldani.

Napi szinten keresgélek munkát, de miután meg tudják, hogy beteges vagyok, és van négy gyerekem, meg 30 km-re lakom várostól, nem kellek sehová sem. Hát már csak abban reménykedünk hogy Évinek sikerül megnyernie az ösztöndíjakat, amikre pályázott, és Ő majd boldogul az egyetemen. Mariann is keresgél munkát a tanulás mellett, de nincsen.

Ádám 09.08-án  töltötte be a 14. életévét, és ez ügyből kifolyólag kapott egy szép ajándékot: Elvileg az apjával kellett volna mennie, de én mentem vele. Szeptember 7-8-án elutazhattunk a Bábolnai napokra. Napokat töprengtünk elfogadjuk-e, mert itt a sok gond a nyakunkon, de végül is elmentem vele. Mindent állt a Bábolnai cég, az utazást, a kaját, a szállást is.

Ádám még ajándékot is kapott, amit alig bírt hazacipelni: egy nagy, hatalmas kékszínű traktor, egy New Holland makettjét. Ezt is megértem 42 évesen, hogy ide eljussak a kisfiammal, és hotelban aludjak.

Hát azt hiszem, befejezem a naplónkat, történt itt sok minden, amit megoszthatok az olvasókkal, és az Alapítvánnyal.

Maradok köszönettel és tisztelettel:

Szellő Pálné Éva

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten a férjem délelőttös volt. A héten a fiúk iskolában voltak. A férjem és én délutánonként a fiúkkal nekiláttunk átpakolni a fát. A héten segítettem a lányomnak beszerezni az óvodához szükséges dolgokat, valamint ezekre felrajzoltuk az unokám jelét. Szombaton segítettem a kisebbik fiamnak tanulni. Vasárnap elmentünk bevásárolni, majd a következő hétre is készülődnöm kellett.

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Megkezdődött az iskola összes jó és rossz velejárójával, korán van fekvés este és reggel korán kelés. Nem mondom egyszerű, nehezen szoknak vissza a gyerkőcök. Nekem is furcsa az időhöz kötöttség, a reggeli csomagolás stb. Már a kicsi szülői értekezletén túl vagyok, nagyon aranyos tanár nénit kaptunk, fiamat is ő tanította elsőben, bevált módszerei vannak amik ténylegesen működnek.
Mesikémnél legnagyobb a változás az egész napos önfeledt játéknak vége, kötelességei vannak. Örömmel megy, tetszik neki, hogy iskolás nagylány már. Délben viszont mikor hazajön nagyon fáradt, kicsit mindig pihen csak utána kezdi a leckét. Olykor állva, néha fekve, henteregve csinálja, de hiánytalanul teljesíti, hogy a tanító nénitől csillagot kaphasson másnap érte. Remélem lelkesedése kitartó lesz, akkor nem lesz gond a későbbiekben sem.
Edinám húzza a száját, nem igazán szeret iskolába járni, lázadozik minden ellen, sajnálja, hogy vége a nyárnak. Más nem majd a szakkörök feldobják, irodalmi színpadra nagyon szeret járni.
Janikám hangulatember, első nap lendülettel indult, ma viszont összeveszett a barátaival, már reggel rosszul kelt, valószínű azért. Utána fogok járni mi történt, volt már ilyen máskor is, majd kibékülnek.
Ma fizetés nap van, de nem várom úgy, mint pár éve, annyira be kell osztani, csak idegességgel jár. Van számla elmaradásom múlt hónapról, tartozásom is több. Ruháztatni is kell a gyerekeket. Jó lenne egy munkahely, de csak ígéreteket kapok.
Köszönjük a támogatást, üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Harmadikán elkezdődött az iskola. Nagyon örülnek neki a gyerekek, örömmel járnak suliba. Hála Istennek még vannak napszámos munkák, szedrezni járunk, ez sokat jelent a megélhetéshez. Ebből tudtam megvenni a gyerekeknek a ruházatot és a felszerelés dolgokat. Bár mindig lenne munkalehetőség, jobban menne a sorunk.

Köszönöm a lehetőséget maguknak, hogy támogatják gyermekeim megélhetését!

Tisztelettel:

Déri Ferencné

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Végre megvan minden a gyerekeknek az iskolakezdésre. Jóskát a húgom vitte el bevásárolni, ruhát vett neki. Most egyelőre csak egy használt iskolatáskát kapott, addig amíg nem tud neki venni újat. De ha sikerül elintéznem neki, hogy kapjam rá a gyerektartást, akkor azt úgy is ráköltöm és veszek neki akkor majd én. Alíz már nagyon várja a sulit, bízom benne, hogy a későbbiekben is ennyire lelkes lesz. Nem félek attól, hogy bármi gond lesz vele, hiszen nagyon okos és ügyes. Jóska csütörtökön volt a könyvekért -**********án. Nekem jövő héten adnak választ arra, hogy hova tudnék menni dolgozni. Itt helyben van két munkahely, remélem sikerül valahol elhelyezkednem. Az egyik helyen takarítani, a másik pedig a gomba üzem. Most tudtam meg, hogy a gyes mellett is dolgozhatok hivatalosan hat órát. A páromnak a keze változatlan, ugyanolyan rossz, mint volt.

Tisztelettel:

Pásztor Józsefné és családja

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Jövő héten megkezdődik az iskola. Robika már nagyon izgatott, alig várja, hogy hétfő legyen. Megkaptuk a könyveket, és most már minden megvan. A becsomagolás nehezen indult (régen voltam iskolás), de a végére belejöttem. Belenéztünk a könyvekbe, nagyon tetszett neki. Remélem nem múlik majd el a lelkesedése.

Hétfőtől minden más lesz. Korán kelés, indulás az iskolába, délután pedig tanulás. Bízom benne hamar belerázódunk mindketten és viták nélkül is menni fog.

Párom munkahelye elég labilis. Nincs minden nap munka, így a fizetés is kevesebb. Nem tudom meddig lehet még ezt húzni, de lehet jobb lenne új munkahelyet keresni; persze ha lenne is. Itt a faluban nincs más lehetőség, a városba pedig drága az út és a cégek ma már nem fizetnek útiköltséget. Nehéz a  helyzet, nem tudjuk még mit hoz a jövő. Én csak azt szeretném, hogy Robikát ha szegénységben is, de tisztességgel fel tudjuk nevelni…

Üdvözlettel:

Bíró Klára

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét is jól telt a gyerekeknek és nekem is.

Ezen a héten már nagyon készülődtek az iskolára. ****-on csütörtökön a fiúnak 17 órakor volt az évzáró, ****--en a lányoknak 16 órakor az évnyitó. A közmunkán kedden és szerdán krumpli ásás volt. Igaz, kedden én nem voltam, csak szerdán. 37 zsák ennivaló és 22 zsák vágott és apró krumpli lett. Csütörtökön a meriációnál gyékényt vágni voltunk a tájházhoz. Pénteken szétosztottuk a faluban a vágott krumplit. A nagycsaládosok 10 kg-ot, akinek nincs családja, 5 kg-ot kapott. Itthon kedden voltam a kórházban, epehólyag-gyulladásom van, valami baktérium támadta meg. Azt mondta az orvos, hogy jó lenne egy gyomortükrözés, de én annak nem megyek alá. Kedden délután ****-en voltam a gyerekekkel vásárolni. Vettünk táskákat, cipőket, felsőket, és egy-egy mackót, hát nagyon drágaság van.

Hát így telt el ez a hét is.

Tisztelettel:

Merényi Gyuláné

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Múlt héten későn adtam fel a naplómat, remélem, nem baj. Gyerekek jól vannak, sokat változtak, így ha visszagondolok az elmúlt évre úgy rossz, mint jó irányban, sokszor felteszem a kérdést: jó anya vagyok? Mit rontottam el és mit fogok? Félek, hogy nem jól nevelem őket. Danira sok a panasz az oviban, akaratos, verekszik. Tudom, sok mindent ráengedtem, itthon sem bírok nagyon vele. Sokszor engedek, pedig tudom, hogy nem kellene. De ő az én kicsi fiam, és olyan sokat szenvedett, és Dóri is. És pótolni akarom, hogy boldogok legyenek. Napközben szinte minden nap egyedül vagyok. Most, hogy befogadtam ****-ékat is, ő is megy nappal. A gyerekek oviba, reggel mindig késünk. Főzök, takarítok. **** minden nap megy valahová, ő azt mondja, munka után jár. Én is munkát keresek, de soha nem engedi, hogy vele menjek. Valamit titkol. Pedig azt hittem, hogy mindent megbeszélünk egymással. De van valami titka.

Megjött a leszázalékolási papírom, 60 %-os vagyok. 3 évre adták meg, de mellette nem lehet dolgozni. Pénzben egy tízessel több. Nem tudom, mit csináljak, elfogadjam, vagy ne. Egy tízezerrel több, mint a segély. Ha találok munkát, az mégis több lenne. Azt nem kérdeztem meg, ha visszamondom, később igénybe tudom-e venni. Mert jobb volna dolgozni.

Tisztelettel:

Szakácsné Kiss Katalin

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Elszaladt az utolsó nyári hét! A gyerekek nem nagyon örültek neki. Én még táppénzen vagyok, a koponya MR szerint több helyen érszűkület van az agyamban. Más már nem hiányzott. Nem tudom, hogy mi lesz, még a héten kell mennem a Főorvoshoz. A gyerekek és a férjem is nagyon idegesek. Mondanom sem kell, én sem vagyok nyugodt. Nyugtatót is kell szednem az orvos szerint. A suliba megvett a férjem nagynénikéje mindent, mert nem is merek itthonról nagyon elmenni egyedül. Anyagilag nem tudom, hova jutunk, hiszen a férjemnek még mindig nincs munka, én meg július 27. óta táppénzen vagyok.

További szép napot!

Tisztelettel:

Rácz Istvánné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Egész héten dolgoztam, szinte éjjel-nappal, ma az első nap, hogy itthon vagyok. Az iskolába még rengeteg minden hiányzik, most neki állok Evelinnek egy fehér blúzt varrni, hogy legyen mit felvennie az évnyitó ünnepségen. Cinti *******-án van versenyen, 14 évesen elindítják az U-23-as OB-n, jövő héten edzőtábor ******-án, aztán junior EB Horvátországban, az egyetlen 14 éves, akit Magyarországról visznek erre a versenyre, mivel kvalifikálta magát. Sanyi fiam párosban indul holnap, a maratonon. Eszti még mindig beteg, a két kicsi már gyógyulóban van. Ha a két nagyobb élsportoló gyerekemnek nem találok szponzort, abba kell hagyniuk! Rengeteg az adósságunk, nem tudom mi lesz!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten a férjem délutános volt. Ezen a héten mindkét fiamnak elkezdődött az iskola. A nagyobbik fiam csak most tudja meg, hogy mik kellenek pontosan az iskolába, mivel a nagyobbik fiam idén már végzős. Délután elmentem a nagyobbik fiammal megvenni azokat, amik még kellenek. Ez a hét már nyugisabb volt, mivel elmentek a fiúk az iskolába, nekem pedig több időm volt az itthoni dolgokra. Szombaton pihentünk és tanultunk a kisebbik fiammal. Vasárnap a következő hétre készülődtünk.

Napló 2012.08.20.–08.26.

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A héten is nagy volt a hőség, alig tudunk aludni, hiába nyitom ki az ablakot. Bence sajnos beteg lett csütörtökön, hányt és ment a hasa. Elvittem az orvoshoz, de azt mondta, valami vírus, mert sokan voltak már ilyen tünetekkel. Kivettem a gyógyszert, igaz, kölcsönpénzből, de ami kell, azt nem lehet nélkülözni, mert én nem tudom nézni, ha beteg. Így most itthon maradtam egy napot, de hogy ne legyen hiányzás, szóltam, hogy jövő héten kétszer 12 órában dolgozom. Tudom, kemény lesz, reggel hattól este hatig, de hogy ne legyen mínusz, és megkapjak minden pénzt, bevállaltam. Addigra remélem Bence is jobban lesz. Nagyon nehéz, de vállaltam a tanfolyamot, így helyt is kell állni és még itthon is, mint anya. Nem tudtam volna úgyse dolgozni, mert mindig azon gondolkodtam volna, hogy is van Bence. Nálunk még a szomszédok is gonoszok, így nem számíthatok senkire, hogy szóljon, ha Bence beteg. Így bevállaltam ezt, és a jövő héten dupla műszak. Már a héten is egyedül voltam tanuló, mert elmentek táppénzre a többiek, mert kimerültek. Nagyon sokat kell dolgozni, ezt sajnos én is tudom, de azt is, hogy kell a pénz, és a hiányzásokat nem fizetik. Én sem tehetem meg, hogy hiányzom, így inkább bevállaltam a dupla műszakot, csak Bence ne legyen már beteg. Főztem be szilvabefőttet, lecsót. Már lassan a krumplit is ásni kell, de majd mindig amennyit bírok, így csak elfogy lassan. A kukoricát folyamatosan töröm a tyúknak, igaz, elég silány, mert megégett a nagy melegben, így ezzel nem lesz gond. Még késői bab van, de az is folyamatosan érik, így tudom szedni. Eltelt a búcsú is, de mi nem tartottuk, sose szoktam, mert örülök, ha a számlákat valahogy fizetem. Nem tudom, a hidroforra is hogy jut majd pénz, mert először a tartozást kell megadni, amit kértem gyógyszerre Bencének, és még a bérletet is meg kell venni a jövő héten Bencének. Már egy jó hét és kezdődik a suli. Már várja Bence, hogy találkozzon a barátaival.

Minden jót, jó egészséget, jó munkát, jó pihenést, aki most üdül, mert az idő nagyon kedvező a nyaralásra. Mi sose jutottunk el sehova sajnos.

Szécsiné Fehér Erika és Bence

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Bocs, hogy ilyen későn írok, de nem volt pénzem. Gyerekek jól vannak, Dórit 5 éves vizsgálatra vittem – vérvétel, vizelet, szemészet, fülészet. Szemészet és fülészetre nem jutottunk be, időpont kell. De nekik nem is elég személyesen, csak telefonon, pedig ott voltunk. A vér és vizelet az jó lett, hála Istennek. Daninak sincs semmi baja. Kezdjük megszokni a lakást, bárcsak a miénk lehetne. Az oviindulás nagyon sok pénzben volt. Utolsó pénzemből buszjegyet vettem és telefonáltam. Boldog vagyok, hogy tudtam segíteni egy családnak. Egy anyuka két gyerekkel, őket is kirakták. Befogadtam őket, mert nem tudtak hova menni. ****, az anya, már fel akarta akasztani magát, éheztek, a gyerekeket meg intézetbe akarta adni. Én beszéltem le, most itt vannak, és megosztunk mindent. **** együtt jár oviba az én gyerekeimmel. Tudom, min megy át, hisz én is átéltem és élem is minden nap. A gyerekek kicsit nehezen jönnek ki egymással. Jó így együtt, tudok kire számítani, és ő is. Sokat beszélgetünk és ez jót tesz nekünk. Ki tudunk beszélni magunkból mindent, ami fáj. Sokat játszunk a gyerekekkel, mert nincs tévénk. Nagyon jó érzés segíteni valakin, aki bajban van, jobb, mintha én kaptam volna. Várom, hogy megkapjam a leszázalékolást, hogy el tudjak állni dolgozni. De még semmit nem kaptam, pedig már több egy hónapja, hogy voltam. Mivel nincs semmilyen szakmám, nincs esélyem, hogy dolgozzak. Gondoltam egy tanfolyamra is, járok szinte minden nap a munkaügyibe. De vagy nem indul, vagy mind férfias szakma van.

Az apa nem jelentkezik, és úgy veszem észre, a gyerekeknek sem hiányzik.

Tisztelettel:

Szakácsné Kiss Katalin

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Sajnos megbetegedtünk. Ez az őszi idő, a gyerekek egymástól elkapták iskolában. Mind lázasak voltunk, orvoshoz mentünk. Kölcsönpénzből tudtuk kiváltani a gyógyszereket, és ez igen megviselte még jobban a megélhetésünket. Sajnos már nincs semmi munkalehetőség, nagyon nehéz így megélni. Rezsivel el vagyok maradva, a vízdíjjal. Az iskolában Sport verseny volt a gyerekeknek, most a héten. Jól érezték magukat, nyertek győztesek lettek, kaptak érte ajándékot, örömmel hozták haza.

Köszönjük segítségüket továbbra is!

Tisztelettel:

Déri Ferencné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Vasárnap könyvosztás volt, Edinám ment a könyvekért a barátnőjével. Tegnap becsomagoltam mindet, indulásra készen vannak a dolgaik. Vasárnap délután évnyitó, hétfőn kezdés. Bent voltam én is a suliban, beírattam őket menzára, kihasználjuk a gyermekvédelmi támogatás adta lehetőséget. Nem lesznek napközisek, úgy gondolom főképp a Mesinek jobb, ha itthon együtt csináljuk a leckét. Elég lesz akkor, ha sikerül elhelyezkednem beíratni.
A gyerekek jól vannak, próbálom visszaszoktatni őket a korai kelésre, fekvésre, nem egyszerű, megszokták a lazaságot. A medencét is összecsomagoljuk már, valószínű az idén már nem lesz rá szükség, nem lesz olyan meleg.
A hétről ennyit tudok írni, köszönjük a segítséget, üdvözlettel:

Varga Jánosné