Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten a férjem délutános volt.

A héten szerdáig az egyik ismerősünk kisfiára vigyáztam, hogy tudjon elmenni dolgozni, mert egyedül neveli a kisfiát. Csütörtökön elmentem bevásárolni, de csak pár dolgot vásároltam, hogy időben hazaérjek, mert süteményt sütöttem, mert pénteken délelőtt meglátogatott minket a lányom és a kisfia. Az egész hétvégén és hétfőn nálunk maradnak.

Szombaton ezért a férjem ment el megvenni azt, amit én elfelejtettem, így a hétvége nagy részét az unokámmal tölthettem.

Vasárnap együtt pihentünk és az unokánkkal voltunk.

Napló 2012.07.23.-07.29.

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A héten az idő nem nagyon kedvezett semminek, mert sokszor esett az eső. Pedig már elég lenne belőle, mert olyan nagy a sár, hogy bele se tudok menni a kertbe. Pedig jó lenne, mert minden kezd dudvásodni, így kapálni, gyomlálni kellene. A héten háromszor is belefutottunk, hogy megyünk szilvát szedni, de az eső mindig hazakergetett. Így jó lesz, ha kerestünk vagy 600 forintot naponta, pedig jó lett volna az a pénz, mert mindenki azért ment, hogy valamit keressen. És még az idő is ellenünk szól. Raktam be uborkát, most szilvát teszek el lekvárnak és befőttnek, legalább ennyi legyen, ha már pénz nincs. Nem sokat lehet hozni, de az is több, mint a semmi. Jó lenne már valami állandó munka, mert a teher egyre nagyobb. Jön az augusztus, és elő kellene készülni a sulihoz. De még semmi sincsen. Talán, ha járnánk, akkor valamit tudnék venni Bencének a suliba. Alig várja már, hogy ismét bevásárlás legyen, mert már semmi sincsen itthon. Próbálom beosztani, hogy csak a legszükségesebbet vegyük, mert bizony a hitelt is kell adni. Nem győzöm a mosóport, mert mindennap mosok, a szappant és Hypot, hogy fertőtlenítsek egy kicsit, mert én szeretem a tisztaságot. Igaz, csak Hypora jut, de azzal is lehet tisztaságot varázsolni. Az élet napról napra nehezebb. Egyre csak sorakoznak a számlák, de sajnos fizetni nem tudok. Most is, ha megjön a segély, ki kell fizetnem a lakáshitelt, mert már el vagyok maradva. Most a villany csúszik, csak így tudom megoldani. Bizony nagy teher, ez a kis segély pedig mire elég, az a havi 22 800 Ft? Még mindig csodálkozom, hogy hogyan tudok megélni belőle, és még egy gyereket is tartani, taníttatni. Mert bizony, ha a jó Isten is segít, akkor most már 10. osztályos lesz. Azt még nem tudom, hogy teremtem elő a pénzt, de igyekszem, hogy minden meglegyen iskolakezdésre, és mehessen az én kicsikém ismét suliba.

Köszönök minden segítséget, és mindig hálát adok az Istennek, hogy megkaptam az Önök segítségét. Hálás vagyok, hogy ebben a szegény világban még vannak jólelkű emberek, akik segítenek. Köszönöm nekik is. Mindenkinek jó egészséget és nyaralást!

Tisztelettel:

Szécsiné Fehér Erika és Bence

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A múlt hét is úgy zajlott, mint az előző. A gyerekek már nagyon unják az itthonlétet. Minden unalmas nekik. Sétálunk, biciklizünk, fagyizunk stb. Lassan el lehet kezdeni az iskolába való dolgok megvételét. Péntek éjjel engem elvitt a mentő. Lezsibbadt a bal oldalam, és nagyon szédültem. Valószínűleg egy kisebb agyér elzáródás volt. Most már úgy ahogy jól vagyok. A gyerekek próbálnak segíteni mindenben. Attól félek lesz még másik is. Próbálok pihenni minél többet. De nem akarok sokáig táppénzen lenni!

Köszönettel:

Rácz Istvánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

2012. 07. 27. péntek

Reggel 5-kor keltem, kávéztam anyával, aztán anya reggelit csinált, én meg mentem dolgozni. 2-re értem haza. Nekiálltam játszani a gyerekekkel, birkóztunk, ugráltak a nyakamba, aztán hintáztunk. Majd 4-kor jól lefürödtünk. Jó meleg volt. Megvacsoráztunk s aludtunk. 10-kor megmértük Máté cukrát, aztán én is elaludtam.

2012. 07. 28. szombat

Reggel 7-kor keltünk anyával. Reggelit csináltunk, majd megbeszéltük az ebédet és a nagy bevásárlást, közben keltek föl a gyerekek, tévéztek, reggeliztek. Mi meg tettük a dolgunkat. Anya főzött, én meg falaztam Máté szobáját. Úgy elszaladt az idő, észre se vettem. Léda lányom mondta, hogy apu, vacsora, aztán fürödtünk.

2012. 07. 29. vasárnap

Vasárnap elmentünk sétálni az erdőbe. Virágot szedtek a lányok, hol nekem, hol az anyjuknak. Szép, apa? kérdezte Léda, Írisz meg ismételgette a többieket. 4-re értünk haza. Gyorsan tettem fel fürdővizet. Vacsoráztunk közben, majd játszottunk a gyerekekkel, sorban el is aludtak. 10-kor még cukormérés, aztán alvás.

2012. 07. 30. hétfő

Reggel nem kellett dolgoznom. De ugyanúgy keltem, a szokás hatalma. Csináltam reggelit, aztán anya is kelt, s vele a gyerekek is. Fél egykor ebédeltünk, majd kis tévénézés a gyerekekkel este 7-ig. Vacsora a tévé előtt. Fürödtünk s lefeküdtünk. Írisz a hasamon aludt el. Persze én is elaludtam.

2012. 07. 31. kedd

Reggel 5-kor keltem, ittam egy kávét anyával, aztán mentem dolgozni. 2-ig dolgozom. Otthon már vártak a gyerekek, ugráltak a nyakamba. Csinálsz ezt vagy azt, kérdezgették, és adták sorban a puszikat. Főleg Írisz, ő nagyon apás. 7-kor vacsiztunk, s bújtunk az ágyba. 10-kor mértünk még cukrot, aztán alvás.

2012. 08. 01. szerda

Reggel 5-kor keltem anyával, mert nem volt időm reggelit csinálni, 6-kor már dolgozom, 2-re érek haza. Ebédre a két nagyobbik lány tálalt. Aztán anya nekiállt a vacsorának, én meg kőműveskedtem. 4-kor mértük Máté cukrát, evett. Majd vacsiztunk, fürödtünk, néztük a tévét, közben el is aludtak sorban a gyerekek. Olyan jó végignézni őket.

2012. 08. 02. csütörtök

Reggel 6-kor keltem, mivel Írisz is fent volt már, anyát is keltenem kellett, ő csinált reggelit. Közben keltek a többiek is, így meg tudtuk beszélni, mi is legyen a vacsora. Az ebédet az óvodából hordjuk éthordóban. 2-kor már otthon is voltam a munkából, sokat kell kapálni. Vacsoráztunk, aztán jól lefürödtünk s bebújtunk az ágyba. Íriszt 10-kor vittem ki sétálni. Ő így alszik el.

Bezeli Mária                                       Miskó László

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Egész nyugis hetünk volt, a kertet szinte teljesen felkapáltuk, és begereblyéztük. Nincs benne semmi már.
A gyerekeken egyre jobban látszik, és érezhető az, hogy nincs iskola. Unatkoznak.
Javasoltam nekik, esetleg ismételhetnének, de még arra nem állnak készen, tologatják halogatják.
Dettivel a legnehezebb, nehéz neki elfoglaltságot találni, sorolom a lehetőségeket, és Ő válaszol: uncsi, uncsi, uncsi...
Apuka munkahelye annyiban változott, vagyis fog, hogy nincs szabadság, és nincs táppénz, ha hiányzol, mehetsz a...
Ha van munka, keresel, ha nincs, akkor nem. Ma már mindent megtehetnek az Emberekkel.
Szóval kétkezi munkáscsalád, ahol három gyermekből kettő súlyos beteg, így egy keresetből lakáshitel, rezsi stb. -amire általában nem jut. Ha megszakad is az Ember, nem jut egyről a kettőre. Szépen lassan elsüllyedünk, pedig tudunk úszni, de a part egyre messzebb van. Úgy belefáradtunk!
Nem tudtam egy fillért sem félre tenni és itt az iskola is. Nem vagyok nyugodt, egyáltalán nem!
Üdvözlettel:

Lencsés család

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Már csak egy hét és vége a szünetnek, a lányoknak. De Alíz valahogy már nem akar menni az oviba, pedig még két hetet szeretném, ha járna. Alíz a múlt héten anyuéknál volt nyaralni, jól érezte magát egy pár napig egyedül. Szilviéknek nagyon hiányzott, ezért naponta beszéltek telefonon. A párom még mindig nem kapott időpontot a vizsgálatra. De egyre fáradtabb és egy kissé feszült a tehetetlenség miatt. És sajnos nem tudok neki segíteni, de mellette vagyunk. Ez talán nagyobb erőt ad neki ahhoz, hogy ne adja fel. Folyamatosan a kertben van, pedig nagyon nehéz neki. A múlt héten szerdán bodzalekvárt főztünk, de szörp lett belőle, mert kevés lett a cukor, és nem sűrűsödött be. De az is finom lett. Most meg már lassan el lesz kezdve a lecsó befőzés is.

Tisztelettel:

Pásztor Józsefné és családja

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Elköltözködtünk nagy nehezen, be is rendezkedtünk, de ma reggel szóltak, hogy nem maradhatnak a holmijaink a raktárban. A lakás nagyon picike, eddig is alig fértünk el, de most, hogy föl kell hordani a cuccainkat még lépni se tudunk majd. Nagyon elkeserítő a helyzet, nem tudom, mitévő legyek. Fontos dolgokat kell kidobnunk csak azért, mert nincsen helyünk.

A gyerekeknek sem túl jól telik a nyár, folyton ügyeket kell intézni, kevés időm van, bárhová menni velük.

A héten mennek a lányok vidékre a nagyszülőkhöz, addig én legalább pakolhatok, rendezkedhetek ismét, vagy tovább. Jelenleg még szabadságon vagyok, elmegy az egész nyár a kínlódás és szenvedés szellemében.

A férjem továbbra sem kap munkát, pedig folyamatosan a munkaügyibe jár. Semmi értelme nincs.

Nem is tudom, mi lenne velünk e támogatás nélkül, amit nem győzök elégszer köszönni az Alapítványnak.

A hétvégén voltunk a Margit szigeten, ez egy kicsit feledtette velünk a gondokat. A lányok simogatták az őzikéket, a lovakat. Lovagolni sajnos nem tudtak, mert az nekünk sokba kerül, de így is nagy élmény volt. Most elköszönök, próbálok valami megoldást találni erre az áldatlan állapotra...

Szép nyarat kívánva, tisztelettel:

Füredi Tiborné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Az elmúlt hét viszonylag nyugalmasan telt.

Robikával feladatokat gyakoroltunk az iskolára. Van egy felkészítő füzetkénk, amit még az óvodában kaptunk. Egy darabig csinálta, aztán megunta. Nem tudom, hogy fogja a 45 percet kibírni majd.

Amikor már nagyon nem bírt magával, gondoltam jó lesz kicsit mozogni. Átbicikliztünk a szomszéd faluba az ismerősökhöz. Ennek nagyon örült mert így tudott játszani az ottani gyerekekkel. A barátnőm megragadva az alkalmat meghívott bennünket hétvégére a falunapra. Robika alig várta a szombatot. Nagyon jó kis nap volt Volt motoros találkozó is úgyhogy látnivaló is volt elég. A fiúk kiélvezték az egész délutánt. Sötétedés után utcai motor show-val kedveskedtek a látogatóknak. Nem mindennapi látványban volt részünk. Robika nagyon élvezte, nekem meg könnybe lábadt a szemem, amikor a csillogó szemeit láttam.(Ilyenkor eszembe jut, hogy mi mindent nem tudok neki megmutatni, mert nincs rá pénz.) Olyan boldog volt, hogy ilyet láthatott testközelből. Egyébként is szereti a motorokat, és a tévében sokszor néz ilyen műsort. De azért élőben mégis csak más.

Éjszaka az utcabált a tűzijáték koronázta meg. Addigra a gyerekek jól elfáradtak. Ott aludtunk az ismerősöknél, mert éjjel már nem akartunk biciklizni.

Vasárnap, amikor hazaértünk Robika azonnal rohant anyukámékhoz,  és egész estés élménybeszámolót tartott. Nagyon aranyos volt!

Úgy látom neki ezek az apróságok is hatalmas élménynek számítanak, és remélem eljön az az idő amikor majd messzebbre is eljutunk.

Üdvözlettel:

Bíró Klára

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Hát sok érdekes dologról most sem tudok beszámolni. Mesikém sokat unatkozik, nincs vele egykorú társasága sajnos most. Nehéz lefoglalni, a TV-t csak 1-2 órát nézi, rajzolni, színezni csak mértékkel szeret. Janikám kis barátja most táborban van, így az én fiam elég sokat van a TV és gép előtt, sokszor úgy kell kizavarni előle. Edinának van most a legjobb dolga, nyaral a nagyinál egy hétig. Bár ott nincs gyerektársaság, mégis jól érzi magát.
Párom kipihente magát a héten, bár nem így tervezte de az időjárás nem sok itthoni munkálatot engedett, sajnos. Na meg a pénztárcánk sem, pedig volna mit. Az idén semmit nem tudunk csinálni a lakáson. Elszomorító hogy mi már sose leszünk olyan helyzetben, hogy legyen például egy csempézett fürdőszobánk… Nagyon bánt mindkettőnket. Nem haladunk semmivel, ha kifizetjük a számlákat, a tartozást, már huszadika táján nincs pénzünk, mit akarunk mi?! Hamarosan itt az iskolakezdés, téli ruháztatás, utána a fűtésszezon, páromnak lejár a szerződése decemberben. Ismét csak eltelt egy év…
Ne haragudjanak, hogy jót nem tudok írni, de nem jó a hangulatom, valószínű a beiskoláztatástól tartok, az húzz le.
Kellemes nyári napokat kívánok mindenkinek, és köszönöm a Támogatóknak és az Alapítványnak a lehetőséget!

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Csendesen indult ez a hét. Ilona még ezen a héten dolgozik, ezért tervezett programunk nincs, esténként elég fáradtan jön haza. Még az a jó, hogy most nincs az a nagy meleg. Szerdán szóltak a faluban, hogy a falu határában lévő kukoricaföldön már beérett főzés szempontjából a kukorica, és ha szeretnénk, akkor kedvezményesen szedhetünk belőle egyszer.

Természetesen éltünk a lehetőséggel, a gyerekek nagyon örültek a laktató csemegének.

Ez a hét nagyon üresen telt, a hétvégén szóltak, hogy a jövő héten lesz itt *******-en a gyerekeknek egy úgynevezett Retyerutya tábor, ahol a gyerekek a hét minden napján, péntekig bezárólag délutánonként 13-19 óráig különböző foglalkozásokon vehetnek részt. Nagyon jónak találom ezt, már tavaly is volt hasonló alkotótábor a faluban, a gyerekek sok érdekes dolgot megtanultak. Most is élünk a lehetőséggel a gyerekek már nagyon várják, hogy mehessenek újra alkotni…

Tisztelettel:

A Vértes család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A hét vége nyugodtan telt. Sikerült úgy megoldani a dolgokat, hogy minden nap tudtunk mit az asztalra tenni.

Igaz már alig várjuk, hogy a számlánkon legyen a családi pótlék. Már be kellene vásárolni, mert nem sok minden van itthon. A számlákat is be kellene fizetni. 

Az egyik ismerősnek voltunk tegnap takarítani, mert felújítja a lakását, és már lassan keszen van. A segítségért kaptunk egy kis pénzt is, így egy pár napig tudunk megint főzni.

Az időjárás jó, de sajnos még egy strandra sem tudjuk elvinni a gyerekeket, de remélem, ha összejön a férjemnek a munka, akkor még el tudunk menni valamerre a nyáron.

Szép napot, és kellemes nyarat kívánunk mindenkinek!

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

2012. 07. 13. péntek

Reggel korán keltem, csináltam reggelit a gyerekeknek. Aztán 6-kor keltettem anyát, és én elmentem dolgozni. Anya főzött, takarított. 2-re érek haza. A gyerekek ugrálnak a nyakamba. Segítettek a kertben, leszedtük az uborkát meg a tököt. Lereszeltem, s beraktuk a hűtőbe. 7-kor vacsiztunk, fürödtünk, s bebújtunk az ágyba.

2012. 07. 14. szombat

Reggel 6:30-kor keltem, csináltam reggelit, 7-kor keltettem mindenkit. Nagytakarítást csináltunk a gyerekekkel az udvarban. Délben megebédeltünk, aztán a gyerekek tévéztek, nézték a mesét. Én meg anya mosogattunk, összetakarítottunk. Majd ledőltünk az ágyra, pihiztünk. 4-kor cukrot mértünk Máténak, evett, aztán tévézett tovább. Én meg összedobtam a vacsorát. 7-kor ettünk, fürödtünk, s bújtunk az ágyba.

2012. 07. 15. vasárnap

Reggel korán elmentem kaszálni, egy kis maszek jól jön mindig. Ebédre értem haza, a gyerekek már ettek. Én is leültem közéjük. Majd elmosogattunk a gyerekekkel. 4-kor megmértük Máté cukrát. Ilyenkor mindig ennie kell. Aztán ő is mehetett egy kicsit kerékpározni. Este 7-ig engedtem el őket. Fürödtünk, majd vacsiztunk, s bebújtunk az ágyba.  ½ 10-kor még megmértük Máté cukrát.

2012. 07. 16. hétfő

Reggel 5-kor kelek, 6-ra járok dolgozni, csináltam reggelit, aztán fél hatkor keltettem anyát. s én elmentem dolgozni. 2-re értem haza. Ebédeltem, aztán mentem a kertbe. 4-kor cukrot mértünk Máténak, evett, aztán jött nekem segíteni a kertbe. Gazoltunk meg locsoltunk. 7-kor fürödtünk, aztán vacsoráztunk. 10-kor cukrot mértünk Máténak, s aludhatott tovább.

2012. 07. 17. kedd

Reggel 5-kor keltem, reggeli, aztán keltettem anyát, s elmentem dolgozni. Szerencsére most nem kell ebédet főzni. Kapjuk az ebédet az óvodából. A gyerekek járnak érte. 2-re érek haza minden nap. Teszek fel fürdővizet, csinálok vacsorát, 7-kor eszünk, fürdünk s bújunk be az ágyba. Írisz mostanában csak úgy alszik el, ha 9-1/2 10 felé kiviszem sétálni. Így alszik el a vállamon.

2012. 07. 18, szerda

Reggel 5-kor keltem. Írisz is velem ébredt. Ahogy felkelek, már fent is van. S már mondja, apa kérek, cukros tejet, s el sem akar engedni, alig tudok elmenni dolgozni. Úgy kell megszöknöm. 2-kor ugyanaz a lényeg. Hazaérek, s már bújik is hozzám, s vinnem kell magammal mindenhova. Vacsizunk, fürdeni megint csak velem fürdik. S velem is alszik el.

2012. 07. 19. csütörtök

Reggel 5-kor keltem. Telefonált a főnököm, hogy ha ma időben végzünk az erdőn a kapálással meg a kaszálással, akkor pénteken nem kell menni dolgozni és hétfőn sem. Hát majd bele is húztunk, 2-re be is fejeztük. Úgyhogy holnap nem kell korán kelni. 4-kor megmértük Máté cukrát, evett, aztán mehetett egy kicsit kerékpározni. 7-kor gyorsan lefürdöttünk, vacsiztunk, 10-kor még egy cukormérés Máténak s aludtunk.

Bezeli Mária                                      Miskó László

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Háromnapos versenyen volt a fiam, két arannyal, és két ezüsttel tért haza, ez gyönyörű eredmény, ha belevesszük, hogy sérült volt. Cinti is sorra hozza az érmeket, Eszti is kupával zárta a szezont. Evelin újból bedagadt, szteroidokat kapott, és még mindig nincs jól, Dávidkám jól van. Nagyon nehéz nekik a nyár, mert én állandóan dolgozom. Nagyon reménytelen körültünk minden, tele vagyunk adóssággal, pedig minden munkát elvállalok! Ráadásul nem tudom, hogy fogom beiskolázni a gyerekeket, nem tudom mi lesz az öt gyerekkel, ha utcára kerülünk!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné