Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A Szilveszterünk csendesen telt, itthon töltöttük, egy szomszéd pár jött át hozzánk, beszélgettünk, a gyerekek tévéztek. A nagyok bírták éjfélig, koccintottunk velük, a kicsi elaludt, vele reggel köszöntöttük az új évet. Sütöttem pogácsát, egy tepsi sütit, virsliztünk, chilis babot főztem lencse helyett, mert nálunk senki nem szereti a lencsét.
Elkezdődött az iskola, óvoda. Jó volt, hogy itthon voltak a gyerekek velünk, de már szükségük volt a társaságra, olykor igen unatkoztak.
Megkaptam a családit, összeszedtem a számlákat, nem maradt csak pár ezer Forint a pénzemből. Várjuk a munkanélkülit, remélem kapunk e hónapban függetlenül attól, hogy töredék hónap. Ha nem lenne az Önöktől kapott támogatás, bizony most nagy bajban lennénk, nem lenne mihez nyúlni.
Tüzelőt kéne vennünk, de arra már nem futja, azzal várnunk kell a segélyig, még jó, hogy nincs nagyon hideg, és elég mire a gyerekek jönnek begyújtani. Mi napközben, ha fázunk jobban beöltözünk.
Köszönjük szépen a támogatásukat, üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Sajnos a két ünnep között a kórházban voltunk, mert Evelin nagyon beteg volt, ráadásul Dávid is beteg lett, Szilveszterkor nagyon magas láza volt, csak több hűtőfürdő után ment lejjebb a láza. Nagyon nehéz volt ez az év, nem is tudom mi lett volna velünk, ha a Gyermekétkeztetési Alapítvány nem segít, sok köszönet és hála érte! Nagyon el vagyok keseredve, le vagyok maradva a rezsivel és a hitellel, sajnos megszűnt két takarítás is, nem tudom mi vár ránk!

Boldog új évet kívánok mindenkinek!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét is eltelt, nagyon hosszú volt, de úgy néz ki, a január még hosszabb lesz, főleg anyagi szempontból.

Sajnos férjemnek eltört a szemüvege itthon, fapakolás közben. Most egyelőre sikerült neki összerakni egy másikat, de sajnos majd biztosan lesz kiadásunk emiatt, ha másikat kell venni. 

Nekem is nagyon rossz a szemem, és nagyon szédülök.

Elkezdődött az iskola, most nagyon nehéz a családnak visszatérni a régi kerékvágásba.

Hála az égnek, mindenki jól van, kisebb dolgoktól eltekintve, de reméljük ez az év jobb lesz a tavalyinál. 

Optimistaként kell megélünk a napokat, mert másképpen végünk van!

Nagyon boldog új évet kíván mindenkinek a Révész család!

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Itt van az új év és a remény arra, hogy talán ez az év jobbat hoz. Az elmúlt hét csendesen telt, itt voltak a párom gyerekei is a szünet második felében. Na azért történt rossz dolog is, ugyanis elromlott a hűtőszekrény, de szerencsére sikerült egyet szerezni a párom unokabátyától. A Szilvesztert itthon töltöttük, csak az öcsémék voltak itt. Most volt ez az első Szilveszter, hogy a lányok is fent voltak egészen egy óráig. Éjfélkor Ők is koccintottak velünk, ettek virslit, de aztán utána ment mindenki aludni.

Szeretnék mindenkinek eredményekben, reményben és sikerekben gazdag új esztendőt kívánni!

Tisztelettel:

Pásztor Józsefné és családja

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Az új évet, mint mindig szegényen kezdjük, üres hassal és pénztárcával.

2012-ben lehet, hogy megérem, hogy utcára kerülünk, mert a lakáshitelt lehetetlen kifizetni.

Az ünnepek csendesen teltek, mivel nekünk nem telik luxus dolgokra.

Szégyenletes, hogy míg ezrek éheznek, és utcára kerülnek, mások méregdrága tűzijátékokat durrogtatnak a levegőbe.

Ezért tart ott az ország ahol, mert mindenki a maga malmára hajt. Bizakodva reménykedünk az idén sikerülni fog állást találnunk, és legalább étel kerüljön az asztalra!

Kitartást kívánok mindenkinek 2012-re és érjék el álmaikat!

Üdvözlettel:

Szász József

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A hetünk azzal kezdődött, hogy csak lett egy kis fenyőfánk.

Napokon keresztül beteg voltam, fájt és fel volt dagadva a jobb arcom. Írt rá az orvos két gyógyszert a már meglévő öt mellé már így hétfélét szedek. Lassan már azon élek.

A lányomék hazahozták a fiamat, és a két lány is haza jött a barátnőktől, csak Mariann maradt még a barátjánál.

Sajnos élelem és tüzelő terén még mindég nagyon rosszul állunk.

A Szilveszter átaludtuk, és egy új évre ébredtünk, abban reménykedve, hogy jobb lesz, mint 2011 volt!

Az is felfoghatatlan és elszomorító számomra, hogy 2012.01.03-án van egy éve, hogy a férjemnek nincsen rendszeres jövedelme, és munkája, de még az önkormányzatnál sem volt alkalmazva! Csak alkalmi munkákból tengődtünk.

Az Alapítvány segítségével sokat tudtunk azért haladni, mindig volt amire számítsunk!

Maradok Tisztelettel és Köszönettel:

Szellő Pálné Éva

Boldog új évet kívánunk a Támogatóknak és mindenkinek az Alapítványnál!

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A Karácsonyt családi körben ünnepeltük. Szenteste anyukám volt nálunk vacsorán. Másnap reggel Robika motoszkálására ébredtünk. Nagyon örült a társasjátéknak, amit kapott, és egész nap az apját nyúzta, hogy játsszanak. Karácsony másnapján anyukámnál gyűltünk össze mindannyian. Mindenki átadta az ajándékát a másiknak, és úgy láttam mindenki örült neki, még akkor is ha csak apróságokról volt szó. Ebéd után kimentünk a temetőbe apukánk sírjához. Nagyon hiányzik nekünk. Utána visszatérve még sokáig beszélgettünk és észre sem vettük milyen gyorsan eltelt a nap.

Két ünnep között nagy volt a "forgalom". Voltak nálunk is látogatók, és mi is meglátogattunk néhány barátot-ismerőst. A jó időt is kihasználtuk egy kis erdei sétára. Robikának nagyon kellett a mozgás, mert már nem nagyon bírt magával a lakásban.

A szilvesztert itthon töltöttük hármasban. Társasjátékoztunk, és tévét néztünk. Robika is megvárhatta az éjfélt, amikor kölyökpezsgővel koccintottunk. Az év első napját pihenéssel töltöttük, a fiúk kezdtek ráhangolódni a másnapra, amikor minden újra a régi lesz. Apának lejárt a szabadság, Robikának pedig a téli szünet, úgyhogy hétfőtől újra csöndes lesz a ház napközben.

Kívánok mindenkinek boldog új évet és erőt,egészséget a folytatáshoz!

Üdvözlettel:

Bíró Klára

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

2012. január egy új év kezdete, de jó lenne, ha könnyebb, és valamivel jobb lenne!

Mondjuk, már nem kezdődik valami jól, mivel a Férjem munkahelye megszűnt, így most próbálkozunk másik munkahelyet találni.

Ami elég nehéz lesz előreláthatólag. A Szilvesztert itthon töltöttük, csak a család. Virslit ettünk, és töltött káposztát főztünk.

Vettünk dudát, a gyerekek fújták is rendesen, zenét hallgattunk és táncoltak. Detti ennek eredményeképen este kilencig bírta, és le is feküdtünk.

Összességében a gyerekeknek, és szerintem is ez volt a legszebb és legjobb Karácsony és Szilveszter.

Talán azért is, mert sikerült erre a pár napra félretenni a ˝Mi lesz harmadika után?˝ kérdést, és a, hogy és miből fizetem ki a 70.000 Forintos hitelt, az 50.000 Forintos rezsit, a 80.000 Forintnyi gyesből, és családi pótlékból. Ma már ez fájdalmasan hasított belém, és nagyon aggaszt! 

Nem is írnék erről többet!

Boldog új évet kívánunk mindenkinek!

Tisztelettel:

Lencsés Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Túl vagyunk a Karácsonyon, és a Szilveszteren is, aránylag jól eltelt, egyszerűen, meghitten. Az volt a lényeg, aminek örülni is tudtunk, hogy volt étel az asztalon, sütöttünk, főztünk a gyerekekkel, amit nagyon élveztek főleg a kisebbik kislányom. Csináltunk mézes kis figurákat, amit aztán ahogyan kisült, el is fogyasztották jó gyorsan. Ajándékozás nem volt, igaz névnap is volt az ünnep közben, de anyukám egy kis szerény ajándékkal meg lepte a gyerekeket és nagyon örültek neki. A férjemmel tévéztünk sokat, és egy pár ismerősünket meglátogattunk, hogy mégis kimozduljunk egy kicsit. Megkezdődőt egy új év, ami remélem többet hoz, mint a tavalyi. Újabb reményeket fűzve indultunk ennek az évnek is. A gyerekeknek holnap már megkezdődik az iskola, ami már nem is olyan baj, mert nagyon unatkoznak itt bent a szobában. Lassan félévi, és már igen kíváncsian várjuk, milyen félévijük lesz a lányoknak. Kívánunk Önöknek, és mindenkinek boldog új évet!

Üdvözlettel:

Vincze Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A téli szünetnek nemsokára vége. A gyerekek jól érzik magukat, élvezik, hogy nem kell korán kelni. Meglátogattuk édesanyámat, ezzel le tudtuk a rokonlátogatást az ünnepekre. Eltelt a karácsony is, kis apróságot kaptak ajándékba a gyerekek.

Már évek óta műfenyőnk van, megvannak a díszek is, így csak a szaloncukrot kellett megvenni. Szerdán feldíszítettük a fát, én pénteken sütöttem egy kis süteményt, szombaton pedig a barátaink hívtak meg a szüleikhez, hogy együtt karácsonyozzunk. Nagyon jól éreztük magunkat, vasárnap jöttünk haza. Kétnapi étkezést így meg tudtunk spórolni.

Lassan vége az évnek, de anyagilag már nagyon a végét járjuk. Még van egy pár nap, amíg a családi pótlék megjön. Remélem, kitartunk addig. A tüzelő is nagyon fogy, valószínű, hogy csak januárban lesz elég. Nem tudom februárban, hogy fogunk fűteni. Remélem ez is megoldódik!

Mindenkinek sikerekben gazdag, jobb évet kívánok magam és családom nevében!

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Az elmúlt napok nagyon szépen teltek!

A Karácsony is jól sikerült, szerencsénkre nagyon olcsón sikerült fához jutni, egy ismerős által. Szerény kis csomagot kaptak a gyerekek, de nagyon örültek neki.

Az asztalon sem volt teríts-meríts, de örülök, mert egészségben ünnepelhettem a nejemmel és a gyerekeimmel.

A nagyobbik fiam sűrű és komoly betegségei miatt három hónap felmentést javasolt Neki egy szakorvos, ezt meg is kapta a fiam. Így talán nem lesz annyit beteg, és több jut az asztalra is, mert a rengeteg pénz gyógyszerekre ment el.

Ezek után kívánok békés ünnepeket mindenkinek!

Szász József

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A Szenteste előtti készülődés a megszokott módon folyt nálunk. Apukát összeszurkálta a fenyőfa, mire befaragta a talpába. Mindhárom gyerek lelkesen kötözte a szaloncukrot, természetesen vastag cérnára, hogy ne legyen olyan egyszerű a dolguk. Sütöttem bejglit, mézes krémest, készítettem kókusz tekercset, az utóbbi mindenki nagy kedvence. Vacsoránk az idén nem a hagyományos rántott-töltött pulykamell volt, hanem rakott pulyka. Szépen terített asztal mellett fogyasztottuk el, nagyon finomra sikerült. A végére már a gyerekek nagyon izgatottak voltak, várták a Jézuskát. Nem is húztuk sokáig az időt, fa alá tettük az ajándékokat. Most nem engedtem, hogy csak úgy neki essenek, egyesével bontották a csomagokat.
Az ünnep alatt nem volt vendégünk, szerdán voltak sógornőmék, főztem egy finom ebédet, és beszélgettünk egy jót.
Még várjuk a szilvesztert, kölyök pezsgőzünk, virslizünk, kocsonyázunk egyet, és vége az ünnepeknek, jönnek a szürke hétköznapok.
Sikerekben,egészségben gazdag, boldog új évet kívánok a családoknak, Támogatóknak és az Alapítvány összes munkatársának!

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon nehéz a családnak mivel még az ünnepek előtt pár nappal az erdőn voltunk tüzelőt szedni.

17-én voltunk a családdal vásárolni, hogy az ünnepekre legyen mit főzni és sütni.

A férjem metszeni járt az ünnepek előtt, így abból lett egy kis pénzünk.

Kis ajándékra is tellett, kaptak a gyerekek kesztyűt, papucsokat, zoknit, a kicsi harisnyát, szóval ilyen dolgokat.

Én és a férjem semmit, mert örültünk annak is, hogy valamivel meg tudtuk a gyerekeket lepni.

Voltak nálunk a betlehemesek is, nagyon tetszett a családnak a játék.

Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A múlt hét a várakozásé volt. A gyerekek nagyon várták a Szentestét. Nagy volt az öröm, mikor meglátták mit hozott a Jézuska. Sütöttünk mézeskalácsot, amiben aktívan részt vettek. Sok karácsonyi zenét hallgattunk. Táncoltak rá, énekelték. Hamar eltelik ez a pár nap. A téli szünetnek is nagyon örülnek. Nem kell korán kelni!

Tisztelettel:                                                          

Rácz Istvánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Hát eljött a téli szünet is. A gyerekek már nagyon várták. A lányunknak már a jövő héten nem kell menni, és majd csak 9-én kezdenek, hogy ne kelljen annyi gázszámlát fizetnie az iskolának. A fiunk még megy szerdáig. Ők viszont már 3-án kezdenek.

Voltam vissza az orvoshoz, de annyi helyre küldött vizsgálatra, hogy kész anyagi csőd, ha mindet végigjárom.

Voltam vérvételen, CT vizsgálaton, Pszichiátrián, írtak fel gyógyszereket, de muszáj kiváltani, hogy kicsit változzon az állapotom. Most egy kicsit jobb idegileg, mert egy fogorvos mellett helyettesítek, amíg az asszisztensét műtik, és lábadozik.

Előreláthatólag 20 nap, de ez is több mint a semmi. A férjemnek sem ártana elindulni egy alapos kivizsgáláson, mert mostanában egyre sűrűbben fáj a lába. Hátha beküldenék valamilyen kezelésre. Néha rossz nézni is, ahogy szenved amikor nagyobb a fájdalma.

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Elmúlt a Karácsony, amire annyit készültünk. Egész héten munka volt, itthon pedig este folytattam. Takarítás, mosás, hogy minden tökéletes legyen az Ünnepre. Az utolsó napokban bevásároltunk, föladtam a számlákat, hogy időre beérkezzenek. A gyerekeknek vettük kis meglepetést, de a karácsonyfa majdnem lemaradt. Egy kedves ismerőstől kaptunk utolsó nap délben egy szép kis fenyőt, nagyon boldogok voltunk. Sajnos nem fért be a költségvetésbe egy több ezer forintos fa. Ez van.

A gyerekek nagyon boldogok voltak. A két Ünnep között is munka van sajnos, a lányok mennek a Mamáékhoz a szünidőre. Reménykedünk, hogy az új év kicsit könnyebb lesz, kevesebb fájdalommal, kevesebb nélkülözéssel. Persze nem tudhatjuk, a jövő mit tartogat számunkra.

Itthon szilveszterezünk, nézzük a TV-t, ha lesz benne jó műsor, ha nem, beszélgetünk, játszunk. Csinálunk egy kis rágcsálni való pogácsát, és nem esünk túlzásokba, mert nem tehetjük! Várjuk az Új Esztendőt reménykedve, kicsit félszegen.

Jó óévbúcsúztatást és vidám, boldog új évet kívánok mindenkinek családom nevében is!

Tisztelettel:

Füredi Tiborné