Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Egész héten dolgoztam, igaz most éjszaka, nappal az orvosokat jártam Evelinnel. Sajnos még mindig nincs jól. A többi gyerkőc jól van, Evikém már nagyon várja az iskolát, készülődik. Jövő héten kell beadni a kérelmet a bérleti szerződés meghosszabítására az önkormányzathoz, én igyekeztem, ahogy tudtam, de még mindig hiányzik egy rész. Nagyon félek, hogy utcára kerülök az öt gyerekkel! Ráadásnak itt a beiskolázás, öt gyerekből, négy megy iskolába, rengeteg minden kell, bele se merek gondolni. Cintikémet viszik egy junior versenyre, ahol felversenyez, azaz 4-5 évvel idősebbek között indul. Sanyikámnak jövő héten lesz a Magyar bajnokság, ja és a születésnapja, 26-án lesz 16 éves!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ilonának megkezdődött a külső gyakorlat. *******-on egy esküvői ruhaszalonban. Az első nap furcsa volt neki, mivel 9 órára kellett menni és délután 5-ig hosszúnak tűnt, meg az is, hogy nem kisebb ruhadarabokkal kellett dolgozni, hanem hatalmas és kényes ruhákkal.

A többiek meg itthon vagy a barátokkal a játszótéren próbálták múlatni az időt. Mivel egy kicsit felfrissült az idő, így a faluban is akadt egy kis kerti munka. Minden oldalról jól esett, mind a munka, mind pedig az a kis pénz, amit kaptunk és ezáltal megint egy kicsit többet tudtunk adni a gyerekeknek. A hét végére Ilona már egészen beleszokott az újfajta tevékenységbe, már nem zavarta sem az idő hosszúsága, sem a ruhák nagysága.

És amire még büszke is vagyok, hogy csak pozitív visszajelzést kaptam a szalon tulajdonosától, és megígérte, hogy a kislány a szalagavatójára ingyen megkapja tőle a ruhát.

Tisztelettel:

A Vértes család

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten a férjem délutános volt.

A héten délelőttönként bent, míg délutánonként kint az udvaron tevékenykedtem. Ezen a héten savanyúkat főztem be és raktam el télire. Ebben a két fiam is segített.

A férjem csütörtök délután megjavította a kerítést, mert a kutya megrongálta és így az unokám is könnyen ki tudott volna menni rajta.

Ezen a héten a fiam egyik barátja pár napig, vagyis 3 napig nálunk volt, hogy a kisebbik fiam ne unatkozzon annyira.

A hétvégén főként a befőzéssel foglalkoztam.

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ebben a hónapban **********-án volt Romanap, július 8-án. Volt Ki-mit tud vetélkedő, sokan fellépetek. Az X-faktorból, volt Kitti és Szilvi, akik énekeltek nekünk. Zsani is énekelt, különdíjas lett. A bál hajnal kettőig tartott. A ******* ******* klubban, amiben tagok vagyunk, július 21-én aratás lesz, hogy felelevenítsék, hogy régen, hogy kaszáltak, mert már tavaly is volt, és minden évben hagyománnyá válik. Este bál lesz, lesz vacsora és tombola. Tisztelettel:

Bede Mónika

Napló 2012.07.09.-07.15.

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Próbálok olvashatóan írni, de sajnos a szemem egyre rosszabb, alig látok már. Ezért elnézést kérek, de reménykedem, hogy el tudják olvasni. A minap is varrtam, de alig láttam, így véletlenül a tű belement a bal mutatóujjamba és beletörött a vége. Most ezzel küszködök, vizes ruházom, mert be van dagadva, és nagyon fáj. De az élet attól megy tovább, és el lehet végezni a mindennapi teendőket. Bence sajnos két napja beteg, fáj a hasa és lázas. Meg van fázva, így őt is ápolni kell, mert egész nap ágyban van. Nem győzöm mosni az ágyneműt, hogy tisztában legyen. Most meg egy kézzel csinálok mindent, még szerencsétlenebb vagyok, de azért valahogy megcsinálom, csak egy kicsit lassabban. Az idő se túl jó. Nincs olyan nap, hogy ne esne az eső. De úgy látom, már túl késő, mert mindent elvitt a nagy meleg. Raktam be egy pár üveg uborkát, de már nem nagyon lesz, mert az is kezd elszáradni. A krumpli sem az igazi. Igaz, lenne alatta bőven, de túl kicsi, és most már nem is fog fejlődni, mivel az is kezd elszáradni. A kukoricán is alig van egy cső, és sok közülük el is száradt. A fokhagymát kiszedtem, de a hagymát még nem, mert azt magról ültettem, így még zöld a szára.

Bizakodtam, hogy lesz valami munka, de most már csak a szilvára várok. Tudom, ott se sok nap lesz, mert kevés a gyümölcs, de az a pár nap is jó lenne. Még mindig nem kaptam hírt a tanfolyamról. Pedig abban reménykedtem, az legalább biztos jövedelem lenne egy pár hónapig. Azt ki se lehet mondani, mennyien voltak a tesztíráson, közel százan. Egyszerre be se fértünk, 16 fős csoport ment be a terembe, ők ott írták, mi kint a váróban a térdünkön. Aztán jött megint a következő csoport. És amikor megláttam, hogy fiatalok, akik most végeztek, mind munkanélküliek. Akkor elgondolkodtam, én mit várok? Negyvenhárom évesen, van gyerekem is, én ugyan hova kellenék, ha ezek a fiatalok nem kellenek?! Pedig utánuk még támogatás is jár. Így már nem is bizakodom. És amin még meglepődtem, volt egy mérnök férfi, 40-50 év közötti, szemben ült velem. Azért tudom, mert odaadta lemásoltatni a bizonyítványát. No, azon meglepődtem, hogy mérnöki diplomával rákényszerül arra, hogy egy élelmiszer-eladói tanfolyamra jelentkezzen, 35-40 ezer forintért. És akkor elgondolkoztam, hol áll ez a világ, mi lesz az én fiammal egy pár év múlva. Nagy keservesen kitaníttatom, és ő is a munkanélkülin fog kikötni? Nem tudom, de nem szeretném, ha nem lenne munkája. Mindig kérdezem, hova fejlődtünk? A régi rendszerben a munkanélkülit büntették, most pedig fizetik. Van, akinek jó ez, mert nem szeret dolgozni, de én inkább dolgoznék a biztos jövedelemért, mint éljek ebből a kis alamizsnából.

Köszönjük a támogatást, bevásároltunk, Bence nagyon örül, hogy ismét van enni. Jó munkát, pihenést, egészséget!

Tisztelettel:

Szécsiné Fehér Erika és Bence

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Elment a nagy hőség végre, ennek mindenki nagyon örül! Kislányom Vivi, elment egy egyhetes táborba, ami ingyenes. Egy kis erdő közepén van, sok programot szerveztek a tanárok, nagyon örült a kislány, hogy mehetett, csak az a baj hogy a nagyobbiknak nincs lehetősége semmilyen kikapcsolódásra. Úgy sajnálom őt! A kertünk nem javult sajnos eső nem volt, és nem is várható ide az időjárás szerint. Szedtünk fel krumplit, de nagyon kevés van, egy fészek alatt alig lesz termés. Alakulgat a lakásügyünkkel kapcsolatos dolog is, ma fel hívtak, hogy jövő hónapban meg írjuk az adásvételi, és a bérleti szerződést. Valahol nagyon örülök, hogy végre egy hiteltartozásunk megszűnik, de saját lakásunk már nem lehet. Esélytelen számunkra, viszont nem kerülünk az utcára, és ennek nagyon örülök, tényleg igaz a közmondás minden rosszban van valami jó is. Úgyhogy, ha minden jól megy, akkor augusztustól már albérletben lakunk itt, és egy adóssággal kevesebb lesz a nyakunkban.

Üdvözlettel:

Vincze Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét is jól telt a gyerekeknek és nekem is.

Hétfőn a gyerekek szép ajándékot készítettek a foglalkozáson. Gipszből virágot, és állatfigurákat csináltak és kifestették. A fiú nagyon örült, mert a természetfilm a horgászatról szólt. A közmunkán sárgarépát, karalábét pucoltunk, és kockáztunk össze, így veszi meg a konyha. Felszedtünk 11 zsák hagymát eladásra. Szerdán dübbencset sütöttünk, mi dagasztottuk és sütöttük ki, finomra sikerült. Még itt is jelenléti ívet kell írnunk, hogy ki vesz részt, mert kötelező. Kedden Mónika megkapta az Útravalót, 17 500 Ft. A hét végén megyen Piroskával vásárolni ruhákat.

Felszedtem a hagymát, mert rohadt a földben. A zöldbab is kiszáradt, csak kétszer tudtam főzni róla. Szombaton Piroska rosszul lett, a sürgősségire vittem be, csináltak egy EKG-t, van egy kis szívzöreje, és azt mondta az orvos, hogy depressziós. A depresszió a terhesség miatt van, ne idegeskedjen és foglalja le magát.

Hát így telt el ez a hét is.

Tisztelettel:

Merényi Gyuláné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

2012. 07. 06. péntek

Reggel 5-kor keltem, anyát is keltettem, mert ő is ment orvoshoz, fogászatra. Így a Mama vigyázott a gyerekekre. Én 2-re értem haza, a gyerekek rögtön futottak elém, ugráltak a nyakamba. 4-kor ettünk. Anya az 5-ös busszal jött, vacsizott mindenki. Cukrot mértünk Máténak, megkapta az inzulint. Aztán fürödtünk, majd bebújtunk az ágyba. Persze Íriszt vinnem kellett sétálni. El is aludt.

2012. 07. 07. szombat

Reggel 7-kor keltem, reggelit csináltam, a gyerekek már a gép előtt ültek, meséztek egész nap. Ettek, meséztek, ettek, meséztek, én meg főztem. Anya takarított, mosogatott. Délben ebédeltünk, majd mi is a tévé elé ültünk, s néztünk egy vígjátékot, kacarásztunk a műsoron. 7-kor  vacsoráztunk, fürödtünk, majd tévét néztünk. 10-kor megmértük Máté cukrát, aztán elvittem Íriszt sétálni. El is aludt.

2012. 07. 08. vasárnap

Reggel fél hétkor keltem, megmértük Máté cukrát, evett, aztán visszabújt az ágyba. Persze mi is ágyban maradtunk 10-ig. Fél 11-kor keltünk ki az ágyból. Megebédeltünk, aztán a gyerekekkel kiszedtük a kertből az uborkát. Csináltunk jégsalátát meg nokedlit. Kaptam egy kis őzhúst, abból csináltam jó kis pörit. Este 7-kor vacsiztunk, s elmentünk még egy kicsit sétálni. 10 órára értünk haza. El is fáradtak a gyerek, aludtak is.

2012. 07. 09. hétfő

Reggel 5-kor keltem,  csináltam reggelit, aztán elmentem dolgozni. 2-ig dolgozom, a gyerekek 2-kor már a kapuban várnak. Mindegyiket fel kell kapnom s meg kell puszilgatnom. Aztán anyát is fel kell kapnom. Ma anya gyümölcsszószt csinált, a kedvencemet. Dicsekedtek, 7-ig rajzolgattam velük, számolgattunk, tanulgattunk. Lédának nagyon jól megy a matek. 7-kor fürödtünk, majd vacsiztunk, aztán közösen megnéztünk egy mesét, aztán aki elaludt, azt a helyére tettem, s aludt nyugodtan. 10-kor még megmértük Máté cukrát, s elaludtunk mi is.

2012. 07. 10. kedd

Reggel elaludtam s kapkodnom kellett. Így a reggeli-készítés anyára maradt. Még aludtak a gyerekek, mikor elmentem, így csak megpuszilgattam őket, s máris mentem dolgozni. A gyerekek mondták is, hogy el se köszöntem tőlük reggel! Főleg Írisz hiányolt. Ő nagyon apás. De nem is bánom. Minden gyerek nagyon apás. Jó is, rossz is. 7-kor kaptak dinnyét, nem is kellett nekik a vacsora. Megfürödtek és már bújtak is az ágyba. Jó éjszakát, apa, mondták, s már aludtak is.

2012. 07. 11. szerda

Reggel 5-kor keltem, reggelit csináltam, aztán keltettem anyát. Beszélgettünk, hogy hét végén elutaznak a húgához a gyerekekkel ****-re. Én maradok itthon, mert nekem sok a dolgom. Délután még a gyerekekkel megbeszéltük, ha jók lesznek, akkor mennek busszal és utána vonattal utaznak. Jók is voltak egész nap. Este időben fürödtek, vacsiztak, s szó nélkül bújtak ágyba. Meséltem nekik, s aludtak is. Csak Írisz nem akart aludni, őt este, koromsötétben ki kell vinnem sétálni, csak úgy alszik el. Most már megszoktam.

2012. 07. 12. csütörtök

Reggel 5-kor keltem, mivel most 6-ra járok dolgozni a meleg miatt. Reggeli készen, ¾ 6-kor keltettem anyát, aztán én elmentem, a gyerekek ½ 8-kor keltek. Ettek, aztán játszottak. Ha nagy a meleg, bent maradnak, tévéznek meg játszanak. 2-re értem haza, és nekiálltam felfalazni a szobánkat. Mert eddig fából volt. Minden gyerek szorgosan segített. El is fáradtak. 7-kor megfürödtünk, vacsoráztunk, s ledőltünk az ágyra. Játszottam a gyerekekkel. Míg el nem aludtak, meséltem nekik.

Bezeli Mária                       Miskó László

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A hétvégén derült ki, hogy nagyleányomnak a lábujján a köröm be van gyulladva. Hétfőre kaptunk időpontot a sebészetre, el is mentünk, megcsinálták Neki. Az injekciót érezte, a vágást, tisztítást nem. Szerencséje volt, nagyon rendes dokit fogott ki. Még vissza kell mennünk egyszer hozzá, kötéscserére.
Szombaton vendégeink voltak, a nagymamáék. A gyerekek szeretik őket, jó volt kicsit elbeszélgetni. Főztem finom ebédet, sütöttünk egy kis apró süteményt. Sajnos nagyon ritkán találkozunk talán félévente. A mi anyagi lehetőségeink miatt nem tudunk menni, Ők idő hiányában nem tudnak jönni.
A hétről ennyit tudok írni!

Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A napokig tartó hőség után, jól esik mindenkinek ez az enyhe időjárás. Beleértve a kertet is. Már a kukorica szára tiszta sárga volt, most talán az eső után helyre jön. A lakás is egy kicsit visszahűlt, és a gyerekek is nyugodtabban alszanak. Ők szerencsére jól vannak. A párom viszont ma megy orvoshoz, a keze miatt, mert a bal keze fele akkora mint a jobb. Az orvos szerint izomsorvadása van. És ha tényleg az van neki, akkor hol fog magának munkát találni, ha nem kapja meg a nyugdíjat újra? Arra se méltatta a nyugdíj igazgatóság, hogy válaszoljanak a levelére még, pedig már lassan egy hónapja, hogy beadta a fellebbezést. Alíz már nagyon unatkozik itthon nincs kivel játszania. Egész nap írogat, meg rajzol. A nyomtatott betűket nagyon szépen le tudja írni az írottat viszont nem igazán akarja gyakorolni. De hát az iskolában más választása nem lesz. Már lassan el kell kezdeni a bevásárlást oda is, de nem tudom, hogy hogyan fogjuk megoldani. Hiába is agyalok, semmi megoldást nem tudok kitalálni. És szerintem nagyon sokan vannak ilyen helyzetben! Tisztelettel:

Pásztor Józsefné és családja

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A hét eleje csendesen telt. Szerdán jött a kéményseprő, hál Istennek a kémények rendben vannak, de az éves díj kifizetése, ami 4 ezer forint, az keményen érintett. A főbérlő szerint, mivel mi használjuk , így nekünk kell kifizetni. Ebben a hónapban több, mint 100 ezer Forintunk ment a lakbérre és a rezsire. Nagyon elkeseredtem, de hát valahol lakni kell, hitelt meg nem kapunk, hogy vehetnénk magunknak egy kis házat, ami egyszer tényleg a miénk lehetne. ********-on egész olcsón lehet kapni nekünk megfelelő házakat, ahol kert is van és állatokat is tarthatnánk. A hitel törlesztése sem lenne több, mint a lakbér, csak hát az a baj, hogy hitelt nem kapunk, pedig „Istenem” sokkal könnyebb lenne, ha megtermeszthetnénk a zöldséget, gyümölcsöt. De sajnos ez csak egy álom, mert lehetőségünk sajnos nincs.

A hétvége már hűvösebb volt, sőt Vasárnap már valósággal hideg 16,4˙C-ot mutat a hőmérő délután kettőkor. Mivel volt egy kis eső, így a virágoskertet közösen rendbe raktuk a gyerekekkel. Hamar készen lett, csak egy zsebkendőnyi az egész. Utána átmentünk a játszótérre és egy jót játszottunk a gyerekekkel.

Tisztelettel:

A Vértes család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét egy kicsit nyugisabb, és csendesebb volt! A jó időt kihasználva gyerekeinket levittük  a ******-ra fürödni. Nagyon élvezték a vizet és, hogy együtt voltunk! Sikerült a lakást is kifestenünk, nagyon szép lett, és a gyerekekkel együtt festettünk. Nagyon élvezték a festést, sokat nevettek! A kicsi nagyon várja már az iskolát, mindennap azt kérdi, mikor megyünk megvenni az iskola felszerelést! És még mennyit kell aludni iskoláig! Páromnak továbbra se sikerült munkát találni, se nekem. Már nem is reménykedünk benne! Ebben az évben már háromszor volt a  hivatalban felvétel, de most se vettek fel minket. Nem tudom, hogy ebben az évben sikerül-e munkát találni. Alkalmi munka sincs, mivel inkább sokan megcsinálják maguknak. Vincét most egy hét múlva kell *******-re visszavinnem vizsgálatra a gyomorfekélye miatt! Már nagyon unja a sok vérvételt szegénykém, de tudja, hogy muszáj, és nagyon megértő és bátor! A nagyobbik fiam eljár focizgatni, nagyon szeretne edzésre járni, de sokba kerül az edzés, úgyhogy erről is le kell neki mondani sajnos, mint sok mindenről! Bízunk benne, hogy idővel nekünk is jobb lesz egy kicsit, és reménykedünk! Ezzel zárom soraimat, és minden jót kívánok a támogatóinknak!

Tisztelettel:

A Csete család

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten a férjem délelőttös volt. Ezen a héten kedden mentünk el bevásárolni, mert a férjem is el szeretett volna jönni velem. Ezen a héten a kisebbik fiamat elengedtem a húgommal a moziba, hogy megnézze a Jégkorszak 4-et, mert már nagyon szerette volna megnézni.

A nagyobbik fiamnak a héten véget ért a nyári gyakorlata.

Ezen a héten a nagy meleg miatt főként a benti teendőkkel foglalatoskodtunk.

A hétvégén a húgomék látogattak meg minket és egészen vasárnapig maradtak.

Vasárnap délután filmet néztünk együtt és én a következő hétre készülődtem.

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Már csak egy hetünk van, hogy beadjuk a kérelmet a bérleti szerződés meghosszabításához, de még 150.000 Ft kellene, különben az utcára kerülünk az öt gyerekkel! Nem tudom mi lesz,,már több munkát nem tudok vállalni. Sajnos Evinek újból előjött az allergiája, nemrég jöttünk haza az orvostól, de újra bedagadt, remélem, megússzuk kórház nélkül, de az utolsó forintom is elment a törlesztésre és a gyógyszerre. Teljesen kétségbe vagyok esve, hova fogunk menni! Nekem a gyerekeimen kívül senkim sincs, az 5 gyerek az életem, nekem csak Ők vannak, nekik meg csak én!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Napló 2012. 07. 02. – 07. 08.

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon meleg van, nem lehet aludni, még éjszaka se, annyira nagy a hőség. Amikor pedig már elaludna az ember, éjfél után, mert akkor kezd lehűlni a levegő, bizony ½ 5-kor már kelni kell. A héten voltam barackot szedni. Itt helyben van az egyik tulajdonosnak. Reggel 5 órára mentünk 11 óráig. Aztán 1/4 3-tól ½ 7-ig. Így se tudtam többet keresni 2200  Ft-nál, még ez is jó volt, mert minden este kifizették és így volt másnap ennivalóra. Annyi sok volt a jelentkező, hogy a fele nem jutott be. Nekem szerencsém volt, mert az egyik ember megbetegedett, így valahogy bekerültem. Nagyon örülök neki. Nekünk minden pénz jól jön ebben a nehéz helyzetben.  Nagyon meleg volt és még cipelni is kellett a ládát fölfelé a dombon, no ez egyáltalán nem tesz jót a csomómnak, de ilyenkor el kell felejtsem, hogy van az a csúnya csomó, és arra koncentrálni, hogy minél több pénzt vigyek haza, hogy Bence másnap jóllakhasson. A héten megjött a levél is, amire vártam. Csütörtökön (ma) kell menni 13 órára a Munkanélküli Központba a tanfolyam válogatásra. Minden reményem ebben van. Még ma délután is tudtam volna egy kis pénzt keresni, de így nem tudok délután visszamenni barackozni. 11 óráig most is kerestem 1400 Ft-ot. Ebből most veszek Bencének zoknit és alsónadrágot, mert bizony már elég kopottak. Én úgy szégyenkeztem a múltkor is az orvosnál, hogy ilyen nagy fiú, és ilyen ruhákban jár! Ezért is szeretném, ha bejutnék én is a tanfolyamra. Tudom, nem nagy összeg, amit ott fizetnek, de jobb, mint a 22 000 Ft segély. És tanulni úgyis szeretek, és legalább lesz egy kis állandó jövedelem, még ha 1500 Ft-tal több, nekünk az is nagy összeg. A villannyal el vagyok maradva, a lakásrészlettel hárommal, szemét stb., nem is tudom sorolni, mi minden adósság van még a nyakamon. Nem azt mondom, hogy mindent ki tudnék fizetni ez alatt a hat hónap tanfolyam alatt, de legalább valami lemaradást pótolnék. Kevés a gyümölcs a fagy miatt, így csak pár napos munkák lennének, de azért is igen harcolni kell, hogy bekerüljél. Itt, aki iparkodó az mind megyen, ha 1000 Ft-ot keres egy nap, az is jó, mert ha itthon vagy, még annyi sincsen. Munka pedig nincs kilátásban. Az önkormányzat igen szegény, nem tud embereket felvenni, így semmi lehetőség, csak a gyümölcsszedés. Ezért is várom nagyon, hogy mi lesz, bekerülök-e a tanfolyamra. Bízom benne, már úgy megyek, hogy bejutok. Legalább most legyek pozitív, lehet, hogy már holnap elszáll a jó kedvem! A hét jól sikerült mindent összevéve. Volt egy kis munka, igaz, nagyon meleg volt, és még él a remény, hogy talán bejutok a tanfolyamra.

Mindent köszönök, jó munkát, jó pihenést!

Szécsiné Fehér Erika és Bence

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Jó meleg hét van mögöttünk! Mi szeretjük a "jóidőt", de ez már kicsit sok volt. A lányok vidéken nyaraltak. Nagyon jó dolguk volt, medencéztek, dinnyéztek, irigyeltem Őket kicsit.

Ma már én is szabadságon vagyok. Igaz, nem megyünk sehová nyaralni, de mégis jó egy kis kikapcsolódás az egész éves hajtás után. Úgy néz ki, hogy most már hét elején tényleg elköltözünk, hála Istennek.

Sajnos van rezsihátralékunk, fogalmam sincs egyelőre, hogy miből fogom rendezni, nagyon aggaszt a dolog! Próbálok segítséget kérni, de választ nem kapok.

A gyerekek nem lelkesednek, hogy egy pici lakásba költözünk, kevés fény jut be, de most ennek is örülni kell. Szépen kifestettük, bár kicsit csíkos lett, de nincs idő javítgatni. Próbáljuk berendezni, bár nagyon szűkösen férünk el majd. Próbáltam nagyon szelektálni a holmijaink között, csak a legfontosabbakat visszük, a többit elajándékoztam. Takarítás közben egy kis baleset is ért, a gyerekek összevesztek, és hirtelen akartam fölállni. Rettenetesen bevertem a fejem az ablak sarkába. Nem vérzett, de nagyon fáj, és hányingerem van azóta több napja. A férjem szerint orvoshoz kellett volna mennem, de a gyerekeket nem akarom itt hagyni. Remélem, elmúlik magától. Jobban vigyázok most már, de nagyon ki vagyunk merülve!

További szép nyarat kívánok!

Tisztelettel:

Füredi Tiborné