Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Kezdődik az iskola, tegnap-tegnapelőtt próbáltam megvásárolni a szükséges felszereléseket itt helyben. Mondanom sem kell, mindennek dupla ára van, mint a városban. Ha utazok, az útiköltség kerül 1500 Ft-ba, így marad az, hogy itt vásárolok. Sajnos nem futotta mindenre, lemaradt egy táska, egy tolltartó és néhány apróság, amit még pótolnom kell. Na meg persze a ruháztatás, minden gyerekemnek kell vennem teljes öltözetet, mert mindent kinőttek. Várom a fizetést, de tudom nagyon gyorsan el fog menni, rengeteg a kiadásunk. A mosógépre is áldozni kéne, párom megpróbálta megcsinálni, sikertelenül.
A gyerekek most épp évnyitón vannak, holnap suli-ovi kezdés.
Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Mióta utoljára írtam, azóta eltelt egy kis idő. A gyerekek még kihasználták ezt az utolsó két hetet az iskolakezdésig. Még egyenként elmentek a *********-i nagyszülőkhöz, így mindegyik lehetett egy kicsit egyedül. Augusztus 20-án felléptek a falunapon, táncoltak, jól sikerült, Ők is jól érezték magukat. A férjem befejezte a munkát az öccsééknél, már csak kisebb dolgok vannak hátra. Remélem a tűzifát mihamarabb áthozza nekünk, mert azt össze kellene vágnunk, és a helyére bepakolnunk. Ebben a nagy melegben még fürödni is tudtak a gyerekek a medencében. Jó lenne, ha még maradna a jó idő. Sajnos a kertből nem tudok semmit elrakni, a vihar miatt a paprika, paradicsom tönkrement. Most az iskolára készülünk, minden meg van. Mindenre rá kell írni a nevüket, ez három gyereknél elég aprólékos munka. Ma megkaptuk Panka és Szabi tankönyveit, azokat is becsomagolom. Attiláét holnap évnyitón kapjuk meg, azt majd délután becsomagolom. A kislány kicsit izgul, neki ez új dolog lesz, olvasni már tud, így előnyben lesz egy kicsit. Most bepakolunk az iskolatáskákba holnapra.

Köszönettel:

Gulyás Istvánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Régi-régi nagy gond megoldódott, hogy sikerült a fatüzeléses boylert megvenni. Iskolába bevásároltunk, majd megütött a guta, hogy milyen sokat fizettem. Még jó, hogy van ez a segítség mellette. A héten kedden volt a nyári étkezés utolsó napja, amit az én szervezésemmel köszöntünk meg néhány szülőtársammal. Meglepetéssel készültünk: megvendégeltük süteménnyel a konyha és a hivatal dolgozóit, és a családgondozót. Nagyon örültek neki. 

Tisztelettel:

A Törjék család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Sok tennivaló volt a héten, nagy az iskolai láz, már mennének a gyerkőcök. Bevásároltunk mindent, nyugodt szívvel engedem őket iskolába, oviba. A gyermekvédelmi támogatást teljes mértékig rájuk költöttem, pedig lenne ezer meg ezeregy helye a pénznek. A nagynéném pedig a tolltartót vette meg a nagyoknak. Ruha csak egy-két darab új kellet, mert kaptak ismerősöktől nagyon szép darabokat, aminek nagyon örültek a lányok és én is, mert tényleg nagyon szép, megbecsült holmik voltak. Péter itthon volt most két nap is, pihennie kellet volna, víz ment a jobb térdére, le kellett volna csapoltatni, de nem akart menni. Az orvos írt föl kenőcsöket és fájdalomcsillapítót, de nem pihent, a burgonyát szedtük ki a kertben, nagyon fáradt vagyok én is és Ő is. Nagyon szép lett a termés, és bőséges is, de hát nagy a család, meg a nagybátyám is visz belőle. Városon nekik nincs, meg így próbáljuk viszonozni a sok segítséget, amit adnak a családnak a gyerekeknek! Ma volt az évnyitó ünnepség, szépen szerepeltek a leendő kis elsősök is. Virág kicsit lankadva jött haza, mert a tanító néni azt mondta, holnap még ne vigyenek táskát, pedig Ő szeretett volna. Vanda nem örül, hogy most már az oviban kell aludnia, eddig ebéd után haza hordtam, de most már szeretném, ha maradna. Az a kicsike kívánsága, ha nem fog sírni az oviban, szülinapjára görkorcsolyát vegyünk Neki , de fölöslegesen nem ígérem, mert észben tartja, azt mondtam Neki, hogy az még sok mindentől függ. Lassan befejezem, este is van már, jó lenne, ha időben lefeküdnének, holnap indul a nagy nap. Minden jót kívánok mind az Alapítvány, mind a támogatott családok számára, és mindenkinek, aki olvassa ezeket a leveleket!

Köszönöm hogy részesei vagyunk a programnak!

Tisztelettel:

Rinkóné Emese

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A múlt héten beszereztük még a sulihoz hiányzó dolgokat. Nem nagyon örül Dani, hogy már itt az iskola. Ákosék egész héten pancsoltak az oviban, annyira forróság volt, hogy rájuk fért. Egész héten azt kérdezte, mikor fog esni a hó? Valamiért nagyon várja. Mi nem, hiszen kezdődik a fűtés szezon. Szombaton megint esküvőn voltunk. Egy kicsit sok volt augusztusban két esküvő, de hát ez van.

Tisztelettel:

Rácz Istvánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét is gyorsan elszaladt. A gyerekek az utolsó napokat töltik a nyári szünetből. Még nem tudjuk pontosan, hogy mit kell még az iskolába megvenni, de remélem nem túl sok mindent. Ruhákat kellene még venni mind a két gyereknek, de nem tudom, hogy fog sikerülni. A bejáráshoz már megvettük a bérleteket, abból a pénzből, amit a Polgármesteri hivatalból kaptunk az iskolakezdésre. Reméljük jól fog kezdődni a tanév. Nekem a munkahely jó, pénztárban ülök. Mivel októberben fog lejárni a rehabilitációs járadékom, menni kellene az orvoshoz, de sem az utazásra, sem az időpontkérésre nincs pénzünk. De ha nem megyek, akkor meg elveszik a nyugdíjamat. Akkor pedig még ennyi jövedelmünk sem lesz.

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A Tamás és Lilla megkapták a kötelező oltásukat, és nagyon rosszul viselték, lázasak és nem esznek, nem csinálnak semmit. Ezért most pár napig nem visszük Őket közösségbe, amíg jobban nem lesznek. A front miatt nejem is gyengélkedik, ilyenkor sokat fáj a feje.

Szeptember 5-én kezdi meg a sulit a Tamás és remélem, több izgalom fog érni minket.

Üdvözlettel:

Szász József

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Az elmúlt héten nagy munkába fogtam. Kihasználtam a meleg időt, és kimostam a szőnyegeket és a takarókat. Minden gyorsan megszáradt, és most olyan szépek és frissek lettek.

Volt a védőnőnél ruhaakció. Nagyon sok szép ruhadarabot találtam Robikának, és magunknak is. Ezeket is kimostam, és Robika boldogan próbálgatta az "új" ruháit. Sajnos cipőt nem találtam, úgyhogy azt venni kell még.

Készülünk az óvodára, Robika már nagyon várja. Összekészítettük az ovis ruhákat és az ágyneműt. Jövő héten kezdünk és lesz szülői értekezlet is. Már most előre félek, mennyit kell befizetni. Ráadásul a nagycsoport kicsit költségesebb lesz, mint az eddigiek.

Lassan vége a nyárnak. A kertem most nem túl szép, a nagy melegben minden megsárgult, és elkezdett száradni. Igaz locsoltam, de annyit sajnos nem tudtam, ami elég lett volna. Talán jövő héten már enyhül az idő és akkor rendbe tudom tenni.

Üdvözlettel:

Bíró Klára

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Napjaink nagyon egyhangúak, és mostanában főleg én nagyon szomorú és bánatos vagyok sok mindenért. Azért is, mert a problémáink nem oldódnak meg, egy sem. Egyszerűen semmi, hogy valaminek is örülnénk, az iskoláztatás is itt van, és egy csomó mindent nem bírtunk a gyerekeknek megvenni. Aztán magán jelegű problémáim is vannak, sok csalódás ért mostanában, amit nagyon nehezen tudok feldolgozni, szóval padlón vagyok nagyon. A helyzetem nem nagyon változhat, próbálom feldolgozni, ami körülöttünk megy, már immáron két éve, de csak gyarapszik minden, nem, hogy oldódna meg a probléma, hanem sokasodik. A gyerekek jól vannak, nem betegek. Volt egy-két probléma, olyan, hogy leégés, kisebbik lányomnak az allergiája nagyon kijött mostanában, mert minden olyan fű, amire nagyon érzékeny, most nyílik. Nagyon unatkoznak már, és várják az iskolát. Nagyon meleg van itt nálunk, de gondolom másfele is. Nem lehet megmaradni kint, csak este, de akkor meg jön a rengeteg szúnyog. Most volt a szülinapom, és olyan jól esett, a lányoktól kaptam virágot és egy saját szerzeményű naptárt. Nagyon örültem neki, és hogy ilyen aranyosak!

Na és még volt egy esemény: a férjemmel 16 éves házasok lettünk!

Üdvözlettel:

Vincze Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hetünk mérgelődéssel indult. A kertlábszomszédom jószága (a lova) a kertben széttaposta a burgonyánk egy részét, a céklát, a szárazbabot, a káposztát és a fűszerpaprikát teljesen tönkre tette. Nagyon ideges lettem, és sírva is fakadtam. Pedig úgy reménykedtem benne, hogy az idő ne tegye tönkre, erre meg a szomszéddal járom meg. Fáj nagyon, hogy a gyermekeimnek ennyivel kevesebbet tudok télire kitermelni. Próbáltam vele beszélni, de szóba se áll velem, meg teljesen hidegen hagyja, hogy mi tett a jószága. Pedig a kár igen nagy lett! Jelentettem a hivatalnál, de nem tudom, hogy mi lesz belőle.

Sikerült megvenni Nikinek a felszereléseket, hát igen sokat fizettem érte. Várja már nagyon a sulit, számolja a napokat, és azt ígérte, hogy megpróbál megint kitűnő lenni. Remélem, hogy sikerül Neki a 6. osztályt is sikeresen elvégezni. Edina a fősegédem a főzésben, nagyon szeret ott lenni mellettem, és mindig kérdi, hogy mit miért teszünk bele. Számtalan sok kérdést tesz ilyenkor fel nekem, alig győzőm kérdéseit megválaszolni. De a végeredmény mindig hála, hogy: Anya nagyon finomat főztél, olyan jól esik, mikor ezt mondja.

Az idei nyáron mind a két kislány olyan szépen kiformásodott, sokat nőttek, híztak, igaz a ruházaton ez nagyon meg is látszik. A pótlásuk még kérdéses, hogy hogyan oldom meg Nekik. A nagy meleg miatt a gyerekek csak este tudnak kimenni játszani, de még így is élvezik a szünet utolsó napjait.

Mindenkinek további szép napot kívánok!
Tisztelettel:

Fülöp Ildikó és gyermekei

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Örömmel kezdődött a hét. Lányom és a barátja hazalátogattak, így legalább a család együtt van, és örülhetünk. Nekem legalább is nagy öröm! Bementünk eléjük *******-ra  a pályaudvarra várni Őket! Utána pedig elmentünk vásárolni egy pár dolgot az iskolába a gyerekeknek. Móni lányom nem lesz kollégista, mert étkezéssel együtt nagyon sokat kellene fizetnem az iskolába, és ezt egyenlőre nem tudjuk fizetni.
Nagyon sajnáljuk, hogy a nyári szünet elrepült, és mi nem tudtunk sehová nyaralni menni, még csak egy napos strandra sem jutottunk el. Nagy gondunk, hogy tüzelőnk még mindig nincsen. Az iskola felszerelés nagy részét is még majd szeptember elején vesszük.
A kertből már a krumplit kiástuk, nem sok lett belőle de szegény embernek kevés is jól jön, és annak is örülünk.
Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét elég stresszes volt számomra, ami még szerintem kihat a jövő hétre is.

Meleg volt, amit nem nagyon bírtunk se a lányok se én.

Violának a problémájára meg jött az államkincstártól a levél, hogy 15 munkanapon belül csatoljam az orvos által, kitöltött iratokat a tartós betegség meg állapításához.

De nagyon félek vissza menni az orvoshoz, mert már két hónapja visszaadta a papírt, és azt mondta, ez nem tartós betegség, egy vesével is lehet teljes életet élni. De nekünk ez sokat számítana, mint az utazásba, mint a gyógyszereknél, és Violának több pénzből jobb élelmezést tudnák biztosítani.

Voltam én is az orvosnál, 7,1 volt a cukrom, és gyulladást is mutatott a labor eredményem.

Voltam hasi ultra hangon is, az eredmény hasfal-, máj-, medencegyulladás. Szerintem most jön az elő, amikor a télen a hideg, jégverem konyhában főzök, fagyoskodva mikor nincsen tüzelőnk.

A jövő héten megyek még vizsgálatokra, nem tudom mi lesz az eredmény.

Viola beszedte az utolsó szem gyógyszereket is, és őt is viszem majd labor vizsgálatra.

Az élelem terén is voltak kellemetlenségeim, és egy kis veszteség.

Mint ahogyan a számlákon is látszik, mindig veszek több mennyiségű dolgokat, mikor voltam vásárolni nagyon örültem az akcióknak. Természetesen nem eszünk meg mindent rögtön, hanem lefagyasztom őket, mihelyt hazaérek.

Sajnos ezekből az akciós dolgokból nem veszek többet, mert mikor kiengedtem meg voltak savanyodva. Így a háziállatok ették meg a rúd kenőmájast, fél kiló kolbászt, két darab szalonnát, rúd parizert és hat pár virslit.

Pálnak még mindig nincs munkája, és ahogyan jön a tél még rosszabb lesz a helyzetünk.

Hát ennyi történt mi nálunk a héten.

Tisztelettel:

Szellő Pálné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A múlt hétvégén a Falunapon főztünk a kakaspörköltet, lecsós tésztával. 

Jóízűen elfogyasztottuk a családdal. A sztárvendég Caramel volt, a gyerekek még autógrammot is kaptak tőle.

Jövő héten már kezdődik az iskola, még jó, hogy a tankönyvet ingyen kapunk, mert így is nagyon sokba kerül. 

Rosszul érintett a magánnyugdíj pénztári kifizetés, mert semmit nem kaptunk, pláne, hogy milyen sokat levontak a fizetéséből, amikor dolgozott.  

Tisztelettel:

A Törjék család

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten sem történtek nagy változások. A három nagyobb edzésre járt, a két
kicsi pedig itthon volt.
Szegénykéim várják az iskolát, de még szinte semmi sincs meg. Ajánlottak egy
itthoni munkát, ki is próbáltam, de a mai napig sem kaptam egy forintot
sem érte. Gázunk még mindig nincs, félek, hogy mi lesz, ha bejön a hideg. A kicsik nagyon várják az ovit, készülődnek az óvó néniknek is készítettek rajzot. Szóval röviden ennyi történt!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét elég forgalmas volt. A temetés miatt is, sok intéznivaló van, de nagyon nem jutottam előrébb, mert sajnos nincsen rá pénzünk. A Rolanddal és Kittivel kellett mennem az ortopédiára. Amikor voltam Kittivel, és az iskolai alkalmasságot nézték, akkor a háziorvos észrevette, hogy valami nem jó a gerincénél. Ezért beutalót kaptunk. Csütörtökön voltunk, és az orvos azt mondta, hogy el kell mennünk megröntgenezni, mert lát valamit. Elmondta latinul, de hát semmit nem értettem belőle. Hétfőn viszem, de kicsit ideges vagyok, hogy mi baja lehet. Az orvost hiába kérdeztem, annyit mondott, hogy ha megvan a röntgen, akkor mond biztosat, meg kell győződnie, hogy az van-e a kislánnyal, amire gondol.

Úgyhogy mostanában nagyon nehéz az életünk, nemhogy egyre jobb lenne, hanem rosszabb.

Annak viszont nagyon örülök, hogy kaphatunk segítséget az Alapítványtól, nagyon sokat számít, és ezért nem lehetek elég hálás!

Üdvözlettel:

A Nagy család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten is nagyon melegek voltak. Úgy ahogyan mindenki jól van.

Még nekem sincsen meg minden eredményem még két vizsgálat előtt állok.

Szerdán sikerült egy kisebb élelmiszervásárlást lebonyolítani, 11.000 Ft értékben, mert Palit hívták krumplit ásni. Ezzel kihúzzuk addig, míg fizet majd az önkormányzat.

Hála Istenek még a villanyunk is megvan, alig várom már, hogy legyen pénz, és feladjam az elmaradt számlákat.

Kezdődik az iskola is csütörtökön, de még semmit sem tudtam venni a négy gyereknek sajnos. A legfontosabb Évi, mert amíg 12.000 Forintot nem fizetünk a kollégium portáján, addig nem költözhet be, és élelem, pénz nélkül sem hagyhatom ott a gyereket. Sajnos nem volt annyi bátorságom se, hogy Viola orvosát felkeresem a tartós betegség ügyben. 

Pénteken kellett volna mennem, mert akkor rendel az orvos, de nem mertem, mert már egyszer azt mondta, nem tölti ki.

Szeretünk volna a hétvégén mi is kiásni a krumplinkat, de olyan meleg volt, hogy nem csináltuk, mert szédültünk. Talán a jövő héten enyhébb lesz az idő, és sikerül kiásnunk.

Vártuk a rászorultak fürdőzését is a héten, mert éveken keresztül mindég vitte az önkormányzat a gyerekeket, most már nem voltak. Pedig sok gyermek csak így juthatott el egy kis kikapcsolódásra.

Hát ennyit szerettem volna leírni erre a hétre.

Üdvözlettel:

Szellő Pálné