Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A középső fiunk visszaszámolt a múlt héten. Alig várta, hogy elteljen a hét. Most kedden mentek kirándulni. A bölcsiben szóltak pénteken, hogy figyeljük Ábelt, mert két gyereket haza kellett küldeniük hányás-hasmenés miatt. Mondanom sem kell, elkapta és megfertőzte az ovis fiunkat, így Ákos nem ment kirándulni. Kaptunk egy levelet a gázszolgáltatótól. Jogi eljárás indítása címmel. Március óta nem bírom befizetni a számlákat, egyszerűen nem tudok mit tenni,.egy jövedelemből nem megy. Nem tudok segítséget kérni senkitől. Kérem, ha valaki tud valami egyesületet, vagy bármi más megoldást, jelezze nekem.

Köszönettel:

Rácz Istvánné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon örültünk az újabb utalásnak. Be is vásároltunk a gyerekeknek felvágottat, és minden mást, ami szükségletes volt a konyhára. Öröm volt nézni a gyermekeimet, hogy örülnek mindenek, amit vettem Nekik, és ha Ők örülnek, én is. Most napok óta esik az eső erre, és nagyon hideg van. Már nagyon várjuk a napocskát, mert a kertben sok a gazolni való, azt hiszem nem fogunk unatkozni, amikor is lehetőségünk lesz kimenni a kertbe. Sikerült minden papírt össze szedni, hogy beadjuk a lakáshitellel kapcsolatban, hogy az államnak eladjuk az ingatlanunkat. Most már várakozunk, hogy mi lesz, sikerül-e. Nagyon reméljük, hogy sikerül, és nem kerülünk az utcára. Három hónap, mire lefut az egész. Hosszú várakozás lesz ez számunkra, és sok reménykedéssel fognak telni napjaink, de legalább van remény, és remélem az angyalkák sem hagynak cserbe minket. Férjemnek munka még nincs sajnálatos módon, pedig annyira próbálkozik, de sikertelenül. Reméljük majd ez is fordul, és nekem is ugyan így. A gyerekek jól vannak, egyre inkább várják már az iskola végét. Hát el is hiszem, én is így voltam annak idején. Ruházkodási problémánk van a gyerekek részére, nagy szükségünk volna cipőre, szandálra, ruhára, minden egyébre is. Jóformán mindenüket kinőtték, nagyon fáj, hogy nem birok Nekik semmit venni. Itt nálunk sajnos még használtan se nagyon van mód rá venni, de majd csak megoldódik, ha nem, nem tudok mit tenni.

Üdvözlettel:

Vincze Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten volt a páromnak a születésnapja és a névnapja is egymás után, Ő most már 49 éves. A nagylányomnak is volt, neki pedig négy nappal utána, Ő meg már 19 éves. Megünnepeltük. Rossz, hogy a nagylányom, nem lakik itthon, mert ha beteg vagyok, akkor így nincs, aki segítsen nekem. Én is dolgozom fél-nyolctól négyig, és az a ebédidő csak fél óra. És a gyerekek is, csak este jönnek haza az iskolából.

Tisztelettel:

Bede Mónika

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez 

Én Brigitta vagyok:

Ez a hét nagyon nehéz volt a vizsgák miatt. De hála az Istennek túl vagyok rajtuk, nem tudom még, hogy milyenre sikerült, de majd jövő héten kiderül.

Én Tímea vagyok:

Ez a hét nekem is nehéz. Én szeretek iskolába járni, mindenem az iskola, de most egy kicsit meg vagyok terhelve a vizsgák miatt, de bízom benne, hogy jó lesz.

Én Dóra vagyok:

Engem nem nagyon fog meg az iskola. de mégis muszáj járnom, mert ez az életnek az értelme. Majd a jövő héten kiderül, mindhármunknak, hogy ki milyen évet zárt.

Én a Mama vagyok:

Nagyon szépen megköszönöm Önöknek, hogy adtak az életemnek egy értelmet, mert már az életem az Önök segítsége nélkül reménytelen lett volna. Már az öngyilkosság határán voltam ebben a nehéz, kilátástalan helyzetben, amiben élek. 71 éves, idős, beteg asszony vagyok, és a mai világban pluszban három gyerekkel nehéz minden napunkat megélni. Nagyon szépen megköszönöm kedves mindnyájuknak, hogy segítenek rajtunk a továbbiakban is.  Nem hagytak el minket, a gondviselésükbe vettek minket.

Maguk a mi számunkra olyanok, mint a védőangyalok!

Takács Mártonné és három unokája

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A hivatalban ezen a héten telik le a segédmunkás szerződésem.

Nagyon aggódom, hogy mi lesz velünk! Mert az utolsó forint is számít, és így kevesebb lesz a pénzünk!

Remélem, férjemet felveszik dolgozni, különben nem tudom mi lesz velünk!

Kedden voltunk az Auchanban bevásárolni. Ennyi örömünk van egész hónapban!

Ekkor kapcsolódik ki a család egy kicsit. 

A kertben kelnek a zöldségek, azt gondozgatjuk együtt, hogy legalább azt ne kelljen venni,

mert minden nagyon drága!

Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét nagyon jól telt, és boldogok voltunk a levéllel.

Az iskolában hétfőn volt anyák napja, a fiútól kaptam egy cserepes virágot, amit saját kézzel csinált. Elsírtam magam, mikor a fiú mondta a verset, ő is sírt, mert az apja jutott eszébe. A szomszéd iskolában 10-én sportvetélkedő volt, Tünde osztálya II. helyezést ért el. Kaptak egy érmet, kulcstartót és egy oklevelet, nagyon örültem neki. A közmunkán létszámcsökkentés lesz, remélem, hogy a brigádunknál nem. Írtam már, hogy van egy nő, akivel állandóan gondok vannak, ő már elment tőlünk. Csütörtökön és pénteken elfáradtam, négykézláb szedtük a gazt a hagymamag körül. A térdem és a derekam fájdult meg. Itthon nagyon örültünk a levélnek, hogy hosszabbítást kaptunk. Amit nagyon szépen megköszönünk Önöknek Piroska és Mónika a hét végén voltak vásárolni. Nekem anyák napjára egy pénztárcát vettek. Mindenkinek vettek valamit és boldogan osztották szét, mikor hazajöttek.

Hát így telt el ez a hét is.

Tisztelettel:

Merényi Gyuláné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Elég mozgalmas napok vannak a hátunk mögött. Sajnos a páromat nem engedték haza olyan hamar a kórházból, mint gondoltuk. Kiderült, hogy nem egyszerű vakbél gyulladása volt. Már ki volt fakadva, és tályog is volt mellette. Így utólag beleborzongok, ha rágondolok, hogy bármi megtörténhetett volna. Előtte egy hétig volt itthon táppénzen és most második hete újra itthon lábadozik. A múlt havi fizetése elég kevés lett, így és a mostani is ilyen lesz. Eléggé össze kell húznunk azt a bizonyos nadrágszíjat.

De azért vannak jó dolgok is. Az oviban volt anyák napja. Az egész délelőttöt együtt tölthettük a gyerekekkel. Adtak egy kis műsort, utána együtt játszottunk és közösen készítettünk ajándékot a nagymamáknak. Persze bennünket is megleptek egy kis saját kézzel készített aprósággal. Jó hangulatú, vidám délelőttöt töltöttünk együtt.

A veteményeskert nagyon szép. Virágzik a borsó, sok-sok apró zöld eper van, és a spenótot már egyszer megszedtem -a család nagy örömére. Szerencsére nálunk mindenki szereti. A virágos kert is gyönyörű színes, és esténként hihetetlen jó illatú.

Anyukámnak az idén nincs veteményese. A szomszéd bérli tőle, és lovakat tart. Robika nagyon szeret a nagyihoz menni, mert imádja nézni a lovakat. Akár órákat is ott áll a kerítésnél, és figyeli őket. Csodálkozom is rajta: az én örökmozgó kisfiam egy helyben tud maradni. Talán ez is azt mutatja, hogy lassan lenyugszik, és az iskolának már kicsit komolyabban futunk neki. Remélem így lesz!

Kívánok mindenkinek szép napokat.

Üdvözlettel:

Bíró Klára

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nőnapi ünnepségen voltunk, *********-i betyáros volt a vacsora, a polgárőr fiúk szolgáltak ki bennünket, egy szál szegfűt kapott minden hölgy. Jól éreztük magunkat, süteményt sütöttünk, üdítő is volt. A névnapom is most volt, sok jó kívánságot kaptam. Nőnap alkalmával szeretettel üdvözlöm a nő dolgozókat!

Tisztelettel:

Bede Mónika

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Azzel szeretném kezdeni, hogy nagyon köszönöm a segítséget, a Gyermekétkeztetési Alapítvány minden dolgozójának, és mindenkinek, aki segített a családomnak! Cinti versenyen volt, amit megnyert, Sanyi fiam jövő héten, nem a saját korosztályában indul versenyen Szegeden a maratonon, Eszter csapata II. lett a versenyen, és az iskolai versenyen is szép eredményt ért el, a két kicsi sajnos beteg, Evelinnek kiújult az allergiája, Dávidnak begyulladt a füle, és arcüreggyulladása van, nagyon magas lázzal jár. Sajnos a héten így nem tudtam dolgozni, remélem minél előbb meggyógyulnak, hogy tudjak menni takarítani. Mivel az osztálykirándulásokat nem tudtam befizetni, így a gyerekek nem mehettek. Nagyon nehéz, én igyekszem, minden munkát elvállalok, de annyi tartozás maradt ránk, hogy nem tudom, hogy érhetném utol magam, itt van a sok rezsitartozás, a lakbér, és még a hitel is. Mindenre egyedül vagyok, így nagyon nehéz, de erőt ad az öt gyermekem!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Elég mozgalmas volt az elmúlt időszakunk. Készülődünk, várjuk, hogy végre költözködhessünk már. Elég nehéz eligazodni, a holmijaink között, mivel nagyrészt zsákokból, dobozokból próbálom elővadászni az éppen szükségessé vált dolgokat.

Úgy tűnik, lesz, aki segítsen a szállításban, mert ez is egy óriási probléma, és nekünk hatalmas kiadás lenne. És a legnagyobb gond, hogy nincs miből.

Már azon gondolkodtam, hogy valami mellékállást kellene keresnem, mert ebből a kis pénzből sehogyan se tudunk kijönni. A férjem állapota nem javul sajnos, de nem kap semmi ellátást, mert még nincs meg a szükséges napja a segélyhez… Így nagyon nehéz. Mindig reménykedünk, hogy jobb lesz, de lelki eredetű a betegsége, és a jelen bizonytalanság, és feszültség semmiképpen nem kedvez neki. A gyerekek járnak óvodába, hála Istennek, most egy hónapot kibírtak betegség nélkül. A múlt héten volt az anyák napi ünnepség, nagyon aranyosak voltak. Itthon sokat "segítenek", a játékaikat pakolják dobozokba, ami éppen nem annyira használatos jelenleg. Örültünk a héten a szép időnek, tegnap voltunk csúszdázni, de ma már sajnos nagyon rossz, esős reggel köszöntött ránk. Mára is terveztünk kis kirándulást, de úgy tűnik, ez elmarad az eső miatt. Bent nehezen lehet bírni velük, örökké kint lennének a szabadban.

Szép hetet kívánok!

Tisztelettel:

Füredi Tiborné

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ismét eltelt egy újabb hét, és sajnos még mindig beteg vagyok. Nem tudom már, hogy mi a bajom, de sürgős kivizsgálásokra lesz szükségem. Voltam urológián, ahol az orvos kért vizeletvizsgálatot, amiből kiderült, hogy négykeresztes genny van a vizeletemben. Most ismét újfajta gyógyszert kell szednem. Remélem, ettől végre helyrejön a vesém, és nem lesz utána probléma. Enni sem birok semmit már napok óta, és csak fogyok lefelé. Kedden volt az anyák napi műsor az óvodában, a gyerekek nagyon ügyesek, és aranyosak voltak. Könnyeket csaltak minden édesanya szemébe. Emmát is viszem jövőhetén bőrgyógyászatra, mert tele van a teste kiütéssel. Pedig semmi újat nem evett, és nagyon viszket neki. Hétvégén be lett ültetve a másik kert is, mert a szomszédtól megkaptuk, hogy gondozzuk. A palánták is ki lettek ültetve, most már csak a szerencsében és a jó időben bízunk, hogy lesz értelme ennek a sok munkának.

Tisztelettel:

Pásztor Józsefné és családja

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Hát nem is tudom, hogy mit is írjak, ez a hetünk is csendesen telt. Párom dolgozik, mint mindig, fizetéskor most is mérgelődött, mert keveset kap, és sokat melózik érte. Én mindig nyugtatgatom, csitítom, örüljön, hogy még ez is van, mert sok embernek még állása sincs. Tudom, hogy igaza van, és érzem is, miután kifizetem a számlákat, mennyi marad és mire elég… semmire. Ha nem lenne az Alapítványi támogatás, bizony több volna a margarinos kenyér az asztalon, mint főtt étel. Épp ezért nagyon hálásak vagyunk a Támogatóknak és az Alapítványnak. Barátnőmnek is, aki minden hónapban szán rám időt, hogy elvigyen egy olcsóbb helyre vásárolni, hogy pénzünk egy kicsit többet érjen.
A gyerekek jól vannak, Edinámnak ötös lett a dolgozata a kötelező olvasmányból, nagyon örült neki. Janikám sokat jár a helyi csapattal focizni a szomszédos városokba, mostanában szinte minden héten, kis kikapcsolódás a szürke hétköznapokban. Mesikém épp ma kirándul a csoportjával. Nagyon izgult, már reggel 6 előtt fenn volt, gyorsan öltözött, ami rá nem jellemző, és máris indult volna, hogy le ne maradjon.
Üdvözletem küldöm:

Varga Jánosné

Napló 2012. 04. 30. – 05. 06.

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A hosszú hétvégén jó idő köszöntött ránk, így egész nap kinn a szabadban dolgozgattunk. Én kapáltam a kertet, sok minden kijött már. De a karalábé és a káposzta úgy látom, meg is égett a nagy melegben, így újra kell vetni. Megkapáltam a krumplit, kukoricát, kiegyeltem a zöldséget, a répát és a hagymát is. Megkapáltam a paprikát, paradicsomot most hidegágyon ültettem, de még az nem bújt elő. Az uborka is dugdossa már az orrát itt-ott, így azt is megkapáltam. Bence pedig az udvaron szorgoskodott. Lekaszálta a füvet, összeszedte, és takarított. Habár nem sok takarítani való van, mert én mindennap végigsöpröm az udvart. Élveztük a jó időt és örültünk, hogy egy kicsit elfelejthetjük a gondokat. Bencének volt mit enni a hosszú hétvége alatt is, és ez nagy örömmel töltött el. Nem tudta, hogy mihez nyúljon. Vett egy nagy jégkrémet, betettük a hűtőbe és ő minden nap kiszedett egy gombócnyit, és örült, hogy fagyizik. Aztán szerdán ismét elindult az élet. Bencének suli, én pedig belevetettem magam a munkakeresésbe. Jó idő volt, biciklire ültem és mentem, talán majd most. De sajnos hazafelé elfogyott a lelkesedésem, mert nem jártam szerencsével. De majd legközelebb, mindig ezzel biztatom magam. Hétvégén ballagás lesz Bence iskolájában, így szombaton is be kell majd menni díszíteni és megnézni a ballagást. Virágot is kell venni, nekünk most nyílik az orgona és a labdarózsa, de talán a sáskaliliom is kinyílik szombatra, így tud bőven vinni virágot. Kiraktam a mályvákat is, így nagyon szép az udvar. Tele van évelő virágokkal, és az ablakok mályvával. Nagyon szeretem a virágot, és minden centiméterre azt ültetek az udvarra. Amerre jártam, mindig kaptam ilyen-olyan virágot, és azok most díszítik az udvart. A héten nagy volt a meleg, volt olyan nap, hogy bizony 31 fok volt, le is égett a karom meg a hátam, ahogy kapáltam, de sebaj, legalább lett színem. Bence szerint most strandon lenne jó. Mi sose voltunk sehol, se üdülni, se kirándulni, nekünk jó a szilvafa alatt is, a hűvösön, csak legyen mit enni. És hála a jó Istennek van, mert Önök ismét segítettek. Köszönöm. Bence annyira boldog, hogy ma ismét vihetett szendvicset az iskolába, de mi az neki délután ½ 5-ig! Amikor hazajön, farkaséhes. Ma főztem neki sült husit, tésztával és gulyáslevest. Biztosan fog neki örülni, hiszen imádja. Holnapra palacsintát rendelt, a másodikat majd még kitalálja, azt mondta reggel. És én nevetek, mert látom, hogy boldog és nekem csak ez a fontos. Már alig fáj a lába, leesett a régi köröm, most nő az új és a repedés begyógyult.

Minden jót, jó egészséget mindenkinek, jó munkát és jó pihenést!

Szécsiné Fehér Erika és Bence

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Elnézést, hogy csak most írok, ugyanis zajlik az élet. Vannak új események. Hála a jó Istennek, Árpi fiam jól tanul, bejár az órákra, gyakorlatokon jól teljesít, és így, kap ösztöndíjat amit mostantól feláldoz internet kifizetésre, hisz neki is a tanulásba és a tudományba sokat segít. Tudja, hogy ami kis munka itthon vagy máshol akad, fűnyírás vagy bármilyen munka, azt is szívesen bevállalja. Tudja, hogy evvel is sokat segít a szüleinek a mindennapi ellátásba. Zsani az iskolában elfoglalt, sokára jön haza, de most az Ő segítségével, tudom a pályázatok feltételeit teljesíteni, hisz én nem értek nagyon hozzá, még ismerkedek vele, a géppel.

Én még dolgozom a Start munkaprogramban, hetedik hónapig tart a szerződés. Elég nehéz a heti pénzből megélni, ugyanis hét- vagy tíznaponta kapunk bért. Párom az ellátást kapja, ami szintén kevés, hogy a számlákat is, tudjuk fizetni. Most május 12-ét várjuk, ugyanis lesz futóverseny: Fuss az egészségedért címmel. Mind a két gyermekem fut.

Tisztelettel:

Bede Mónika

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Végre megint szép időnk van, meg sem gondolná az ember, hogy ilyen időben is lehet gennyes mandulagyulladása a gyereknek.
Hát lehet! Detti, szegénykém sokat szenvedett magas láza is volt. Vasárnap ballagás, továbbra sem akar senki eljönni, hogy még emlékezetesebbé tehessük neki ezt a nagy mérföldkövet, de már nem is bánom, szépen csendben megünnepeljük, egy pár lufi, rágcsálni való, üdítő és valami apróságot szeretnék Neki venni, aminek remélem örülni fog.
Megjött a levél, hogy fogadják az Iskolában, nagyon örült neki, nem is tudom. Én is elsírtam magam, mert mindig reménykedtem benne, hogy eljutunk idáig, de valamikor ez olyan távolinak tűnt.  Janikának ismételni kell az utolsó vérvételeredményét a máj -funkció nagyon nem jó (magas). Meg várni kell sokat a Kardiológiai és a Tüdő vizsgálatra is.
Aztán nem sokára mehetünk ismét mri-re az OITI-be. Sűrűsödnek a dolgok, és tenni valók, és ezt mind úgy megcsinálni, hogy mosolyogj…
Réka egyre szótlanabb, keresem állandóan a lehetőséget, hogy csak kettesben lehessünk. Nehéz, néha úgy érzem, utálja a beteg testvéreit, és engem is.
Meg kell újra találnom, és Őneki is engem!
Szép napokat mindenkinek:

Lencsés család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

2012. 04. 27. péntek

Reggel ötkor keltem, fél hétkor keltettem anyát, majd a gyerekeket. Reggeliztek, fogat mostak, felöltöztek, aztán mentek oviba, iskolába. Anya főzött, takarított. Én 4-re értem haza, már mindenki otthon volt. Beszélgettünk, tanultunk, majd 7-kor vacsiztunk, fürödtünk, közben cukrot mértünk Máténak, aztán bújtunk az ágyba. 10-kor még volt egy cukormérés, és aztán aludtunk.

2012. 04. 28. szombat

Reggel 6-kor keltem, megcsináltam a reggelit, fél hétkor már mindenki fent volt. Ettek, nézték a tévét, közben a nagy kádba tettem ki a napra fürdővizet, déltől benne ültek a gyerekek. 4-kor ettünk, 7-kor már mindenki ágyban volt. Aztán észrevettük, hogy Bettina kiütéses, aztán kiderült, hogy bárányhimlős. Reggelig aludtunk.

2012. 04. 29. vasárnap

Reggelre Evelinen is megjelentek a pöttyök. Mindkettő bárányhimlős lett. 4-kor mértünk cukrot Máténak, aztán anya is panaszkodott, hogy nem érzi jól magát, neki is leesett a vércukra. De ez lehetett a hirtelen időváltozástól. 7-kor vacsoráztunk, fürödtünk,  s aludtunk. 10-kor még megmértük Máté cukrát, sajnos, elég magas volt. Nem ehetett már semmit, el is aludt.

2012. 04. 30. hétfő

Reggel anya elvitte a lányokat orvoshoz. Csak megerősítette a gyanúnkat, bárányhimlősek voltak. Kiváltotta a gyógyszereket, aztán lekezelte a lányokat, főzött, takarított. Én 4-kor értem haza, megkapáltam a kertet. Szépen kél is minden. Csak az uborka nem jött ki, újból elvetettem. 7-kor vacsoráztunk, fürödtünk, majd bebújtunk az ágyba. Én hamar el is aludtam a fáradtságtól.

2012. 05. 01. kedd

Reggel 5-kor keltem, reggelikészítés, előkészítettem Máténak a cukormérőt, az inzulint és a reggelijét, 7-kor meg is kapta. Iskola, óvoda nem volt a himlő miatt. 4-kor érkeztem haza. Ettem, aztán kimentem a kertbe kicsit. 7-kor megmértük Máté cukrát, aztán ettünk, fürödtünk, néztük a tévét. A gyerekek fél kilenckor már aludtak. 10-kor megmértük Máté cukrát.

2012. 05. 02. szerda

Reggel kicsit elaludtam, így anya csinálta a reggelit, én siettem dolgozni. 4-kor értem haza, a kertben dolgoztam egy kicsit, aztán 7-kor vacsoráztunk, fürödtünk, s néztük a tévét fél tízig. 10-kor megmértük Máté cukrát, evett pár falatot, aztán aludtunk reggelig.

2012. 05. 03. csütörtök

Reggel nem mentem dolgozni, szabit kértem, mert Mátét vittük a kórházba, s nem lehet vele bírni, ha vért vesznek tőle. De elmaradt a vérvétel. 4-kor értünk haza. Szeptembertől négyszer kap inzulint naponta, mert nagyon magas lett a cukra. 7-kor megvacsoráztunk, fürödtünk, aztán bebújtunk az ágyba. 10-kor még volt egy cukormérés, aztán aludtunk.

Bezeli Mária                                         Miskó László